Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szakály Orsolya: A brit-magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezete: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben 1207
BÁRÓ VAY MIKLÓS LONDONI KÜLDETÉSE 1790-BEN 1215 nál vontatottabban haladt. II. Lipót március végén a berlini udvarral is tudatta, hogy kész rendezni az ellentéteket. Ezzel igyekezett megfosztani a belga és a magyar szervezkedést külföldi támaszától.2 5 A brit-magyar kapcsolatok legújabb összefoglalása nem tud a magyar mozgalom küldöttjéről, sőt az egész tervet említés nélkül hagyja.2 6 Azt is hihetnénk, hogy az elégedetlenek letettek arról, hogy megkörnyékezzék az elutasítóan viselkedő szigetországot. Előkerült azonban az első konkrétum, amely nemcsak azt bizonyítja, hogy a magyar megbízott eljutott Londonba, hanem bepillantást enged a küldtetés részleteibe is. Egy Sir Joseph Banksről, a londoni királyi tudóstársaság (a Royal Society) elnökéről 1988-ban megjelent aprólékos életrajzban27 szerepel az a kalandregénybe illő részlet, amelynek főhőse a többször is említett Vay József testvéröccse, Vay Miklós báró.2 8 Vay bárónak, a császári hadsereg kapitányának látszólag semmi köze nem volt a felvilágosult rendi mozgalomhoz. Eletét a török háborúban szerzett fájdalmas szembaja keserítette meg. Úgy tűnt, hogy csupán ennek gyógyíttatásával foglalkozott. A császárvárosban praktizáló Prohaska doktorhoz fordult szakvéleményért, aki szükségesnek látta a jobb szem részleges eltávolítását. Mi sem természetesebb, mint hogy az ijesztő diagnózis hallatán Vay útra kelt, és kikérte Európa más szakorvosainak véleményét is. Vayné így számolt be férje második nyugat-európai útjáról: „Még igy vesződött és működött, szem baja annyira előrehaladt, hogy máinem volt képes szemét behunyni, s az a nyomás, mit fejében folytonosan érzett, elviselhetetlenné vált. Azt tanácsolták neki: menjen Göttingába a hires Richter tanárhoz, ki a szemgyógyászat egyik e korbeli nevezetessége volt; ... Göttingában kevés vigasztalás várt a szenvedőre, mert Richter ugy nyilatkozott, hogy beteg szemét exstirpatio alá kell vetni, a mely műtét bizony nem egyszer halálos kimenetelű szokott lenni. Ε nyilatkozat következtében Hunterhez menekült Londonba, ki szinte egyike volt azon idő első műtőinek. Miután ez abban a véleményben volt, miben a bécsi Prohaszka t. i., hogy a beteg szemet fel kell ugyan egészen áldozni, hanem nem kivevéssel, de egy bemetszéssel kiüríteni — azt gondolta: haza tér, s ott veti alá magát a kikerülhetetlen műtétnek."29 25 Benda Kálmán·. A magyar nemesi mozgalom, 1790-1792. In: Magyarország története, 1790-1848. Szerk. Vörös Károly 1. köt. Budapest 1980. 56., ill. ugyanez megjelent: Benda Kálmán·. A magyar nemesi mozgalom 1790-ben. Történelmi Szemle 12. (1974) 183-210. A diplomáciai háttérre Lord, Robert Howard·. The second partition of Poland. A study in diplomatic history. Cambridge, Mass. 1915. 75-152. 26 Kurucz György. Érdekek és előítéletek. A brit diplomácia és Magyarország a 18. század végéig. Századok 129. (1995) 253-284. 27 Harold Β. Carter: Sir Joseph Banks, 1743-1820. London 1988. 285-290. A biográfia szerzőjének, Harold Β. Carternek köszönhetjük, hogy Banks iratait egybegyűjtötte. Munkáját megnehezítette, hogy a gyermektelenül meghalt brit tudós örökösei pénzzé tették hagyatékát, és az iratanyag szétszóródott a világban. Carter létrehozta a londoni Natural History Museum épületében a Bankslevéltárat, amelyben számos eredeti dokumentum mellett a történész által fellelt egyéb Banks-iratok kópiáját és átiratait őrzik. Itt vannak a Magyarországot érintő átiratok is, amelyek alapján — a források közlése nélkül — Vay küldetését röviden felvázolta. Az eredeti, bővebb anyag a kaliforniai Sutro Library (Kalifornia Állam Könyvtára) kézirattárában található. Ennek anyagát fénymásolatban használtam. 28 Életrajza: Szakály O: Egy vállalkozó főnemes i. m. 29 Emlékek b. Vay Miklósné, Adelsheim Johanna báróné leveleiből. Ford. Jókai Etelke. Budapest 1888. 49-50. Vayné tévesen úgy hitte, hogy férje 1792-ben volt másodszor Nagy-Britanniában.
