Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szakály Orsolya: A brit-magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezete: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben 1207
1216 SZAKÁLY ORSOLYA A betegség ugyan valódi volt, de az út egészen másképp zajlott le. 1790. február 12-én Pellegrini tábornagy a haditanácstól Vay számára két hónapi szabadságot kért, hogy szemét Párizsban kúráltathassa.30 Az úticél megragadta a katonai hatóság figyelmét: a haditanács csak az államkancelláriával való konzultáció után adta meg az eltávozási engedélyt. Az államkancellária Vay utazásáról haladéktalanul értesítette a párizsi követet, Florimond Claude Mercy-Argenteau grófot.31 A báró maga január elején még Alsózsolcán volt.3 2 Februárban azonban a zsoldkifizetések tanúsága szerint már Bécsben tartózkodott.33 Az engedély kézhezvétele után pedig haladéktalanul útnak indulhatott. Valóban Párizsba ment, és két orvost fel is keresett. Vay már a hivatalosan engedélyezett szabadság lejárta után, május végén kérvényezte — a haditanács ülésjegyzőkönyvéből nem derül ki, honnan —, hogy júliusig még távol maradhasson. A hosszabbítás indokául azt hozta fel, hogy Londonban is szeretné kezeltetni a szemét.3 4 A katonai hatóságok jóváhagyták kérését. Július végén azonban Mikoviny Lajos vezérőrnagy, Olmütz parancsnoka arról adott hírt, hogy a kapitány még mindig Londonban tartózkodik.3 5 Vay útjáról ennyit tudhattak — és szerencséjére nem is tudtak többet — a bécsi hatóságok. A Banks-iratokból azonban kiviláglik londoni útjának valódi célja.3 6 1790. március 20-án az ügy a következő epizóddal kezdődik: Banks előkelő, Soho téri házának ajtaján aznap délután négykor egy fáradt és beteg ismerős kopogtatott. A királyi tudóstársaság elnöke döbbenten ismerte fel a látogatóban több mint két éve nem látott barátját és tudóstársát, az 1787-ben a Royal Society tagjává választott Vay Miklóst. Úgy tűnik, hogy a báró rövid párizsi tartózkodás után rögtön a brit metropolisba sietett és első dolga volt Bankst felkeresni. Elmesélte, hogy szembetegsége ürügyén hagyhatta csak el a Habsburg Monarchiát. Különben — tette hozzá — a magyaroknak ez szinte lehetetlen. A brit tudóst Vay váratlan felbukkanásánál csak látogatásának oka lephette meg jobban: barátja ugyanis egy magyar „társaság" (association) nevében arra kérte fel, hogy egyengesse útját a brit kormánykörökhöz. Szigorú titoktar-30 A Haditanács 1790. február 10-i ülése: Österreiches Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban ÖStA), Kriegsarchiv (KA), Hofkriegsrat (HKR) Protokollen (Prot.) 1790 G 1045 (2241). 31 A Haditanács 1790. február 24-i ülése: Uo. 1790 G 1246 (2723). 32 Bérleti szerződés Vay Miklós és unokatestvére, Vay László között. Alsózsolca, 1790. január 4.: A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Levéltár; A Vay család golopi levéltára (a továbbiakban: Golopi levéltár). Kii. IV 3. G-7. 33 Bécs, 1790. február 24.: ÖStA KA HKR Akten 1790, 25-463 és Uo. HKR Prot. 1790 G 1323 (2911). 34 A Haditanács 1790. május 26-i ülése: Uo. HKR Prot. 1790 G 3604 (8022). 35 Olmütz, 1790. július 20. A Haditanács 1790. július 28-i ülése: Uo. HKR Prot. 1790 I 1010 (3245). 36 Az ügyre vonatkozó levéltári anyag két részből áll: Banks naplószerű feljegyzései (Diary notes by Sir Joseph Banks concerning the affair of the Hungarian Baron, Sutro Library, Banks Papers [a továbbiakban: Banks Papers], Hun. 1:2); és a „Magyarországot érintő ügyek, 1790" feliratú mappában elhelyezett iratok (Manuscripts in the folder marked in Banks's hand „Matters relative to Hungary 1790". Banks Papers Hun. 1:1, 3-17, 19). Ez utóbbi Banks és Vay fogalmazványait, illetve Pitt miniszterelnök két levelét tartalmazza. Célszerűnek látszik az alábbiakban a kronologikusan haladó feljegyzéseket követve elmondani az 1790 márciusa és júniusa között történteket, és ott kitérni az egyes levelekre vagy levéltervezetekre, ahol ezekről szó esik.
