Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Szakály Orsolya: A brit-magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezete: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben 1207

Szakály Orsolya A BRIT-MAGYAR KAPCSOLATOK EGY ISMERETLEN FEJEZETE: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben1 1790 februárjában a Habsburg Monarchia látszólag az összeomlás szélén állt. II. József kíméletlen reformprogramja ellenállást váltott ki birodalmában. Az előző hónapban, 1790. január 10-én az osztrák Németalföld elszakadt és Belga Egyesült Államok néven kinyilvánította függetlenségét. A magyar nemesi mozgalom szintén forrpontra jutott. II. József január végén ugyan visszavonta magyarországi rendeletei túlnyomó többségét, de ezzel csak felbátorította a belső ellenzéket. Rendi megmozdulásokra került sor az örökös tartományokban, Galíciában és Lombardiában is. A császári csapatokat közben délen az 1788 óta váltakozó sikerrel folyó török háború kötötte le, de II. József jelentős csapattesteket vezényelt északra is egy várható porosz támadás megakadályozására. A Habsburg Monarchia amúgy is elhidegült szövetségese, Franciaország saját forradalma következtében belső gondjaival volt elfoglalva. Mindeközben a másik szövetséges, Oroszország kétfrontos harcot vívott az Oszmán Birodalommal és Svédországgal. A Habsburg főellenség, Poroszország 1787-től kezdve egyre kedvezőbb nemzetközi helyzetben találta magát, és amikor II. József február 20-án meghalt már csak az volt hátra, hogy készpénzre, pontosabban újabb területekre váltsa szerencsés külpolitikai pozícióját.2 A porosz területgyarapodás érdekében karolta fel II. Frigyes Vilmos porosz király a magyar mozgalmat is. Magyarország számára ugyanis felcsillant a remény, hogy külső nyomásra jobb pozíciót, sőt akár függetlenséget is kiharcolhat magának. A magyar elégedetlenek közül elsősorban a felvilágosult rendi elemek törekedtek külkapcsolatok kiépítésére. Ε csoport tagjai, akik a magyar kormányzatban kulcsszerepet játszottak, felismerték Magyarország modernizálásának elkerülhetetlenségét. II. József reformjait kezdetben támogatták, majd az 1780-as évek második felében fokozatosan szembefordultak az uralkodóval. Fontos azonban aláhúznunk, hogy a felvilágosult rendi mozgalom értékelése ellentmondásos. A jozefinisták elégedetlensége és kiútkeresése részben összemosódott, részben pedig összefonódott a császár rendelkezései által felbőszített maradi neme-1 Jelen közlemény „Egy vállalkozó főnemes. Vay Miklós báró, 1756-1824" (Budapest 2003) című könyvem egyik fejezetének tovább bővített és átdolgozott változata. Magyarországon ismeretlen anyagról lévén szó, az idézett forrásokat a könyv lábjegyzeteiben teljes terjedelemben közöltem. Ettől itt eltekintek. 2 Michael Hochedlinger·. Krise und Wiederherstellung. Österreichische Großmachtpolitik zwischen Türkenkrieg und 'Zweiter Diplomatischer Revolution', 1787-1791. (Historische Forschungen 65.) Berlin 2000. kimerítő részletességgel foglalkozik ezen időszak diplomáciatörténetével.