Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169

1192 KULCSÁR KRISZTINA patakon több mint hatvanszor kellett átkelniük, és folyton az a veszély fenye­gette őket, hogy felborulnak vagy összetörnek a kocsik. A nagy hidegben ugyan a Visztula is befagyott, de még szánokkal sem lehetett biztonságosan átkelni rajta. Alberték ezért gyalog indultak át, nagy veszélyek között, mivel a jég hol itt, hol ott repedezett a lábuk alatt.12 2 Varsóhoz közel újabb baleset történt: Al­bert kocsijával hajszál híján egy malmokat ellátó vízcsatornába esett. Kocsiját a hídon keresztülfektetett vastag gerenda tartotta fenn, és a postalegények a ko­csi láncai, valamint vastag kötelek segítségével húzták ki a bajbajutottakat.12 3 A nehézségekkel és szerencsétlenségekkel tarkított utazás alatt bekövetke­zett egy váratlan akadály is: a 21 éves Kelemen már a Kárpátokbeli átkeléskor rosszul érezte magát, majd két nap múlva, február 10-én Baranowban kitört rajta a betegség. A végtagjaiban, főként a lábaiban reumatikus fájdalmai voltak. A fiatal herceg súlyos állapota feltehetően igen kétségbe ejthette fivérét,12 4 főként, hogy Emlékiratai szerint a körülmények egyáltalán nem voltak megfelelőek egy be­teg ápolására. Bár Baranow nagyobb településnek számított, sőt a lengyel fő­kancellár, Jan Malachowski12 5 birtoka volt, a kastély gazdátlanul, elhagyatot­tan állt — olyannyira, hogy lehetetlen volt megszállni benne: sem bútorok, sem fűtés nem volt benne. Alberték ezért kénytelenek voltak egy különálló kisebb épületben menedéket találni; ebben alig volt több bútor, mint a kastélyban, és ez is fűtetlen volt. A kietlen vidéken ebben az időszakban ráadásul semmilyen élelmiszer nem volt: talán nem túlzás, ha úgy véljük, a fagyhalál mellett az éh­halál is fenyegette az utazókat — különösen az egyre betegebb Kelement. Kilá­tástalan helyzetükben egy Ossolinsky nevű lengyel nemes lett segítségükre, aki a Baranow-i vásárra érkezett. Alberték vele egy nappal korábban, Mielec tele­pülésen ismerkedtek meg.12 6 Ossolinsky felismerte, milyen vészhelyzetben vol­tak a királyi hercegek, és nap mint nap szánon elküldetett hozzájuk élelmisze­reket és más szükséges dolgokat (például tűzifát).12 7 Ez a gondoskodás fontos és életbevágó volt a hercegek és kíséretük számára, hiszen több mint egy hetet töl­töttek el Baranowban, és eközben Kelemen állapota válságosra is fordult. Fo­lyamatosan nagy fájdalmai voltak, különösen a végtagjaiban, magas volt a láza, sokat izzadt, és nyugtalanul töltötte az éjszakákat. 122 Uo. fol. 12r.; MOL Ρ 298 (Albert herceg iratai) Nr. 2. Mémoires de ma vie. Α. Π. 12/1. fol. 106v. Albert még márciusban is arról tudósított, hogy a nagy hidegben a Visztula már négy hónapja befagyott. SHStA Dresden, Fürstennachlässe, Nachlaß Maria Antonia, Nr. 24A. fol. 48r. Albert Má­ria Antóniának, Varsó, 1760. márc. 2. 123 MOL Ρ 298 (Albert herceg iratai) Nr. 2. Mémoires de ma vie. Α. II. 12/1. fol. 107r. 124 Megfigyelhető ez a francia nyelvű napló hangvételén is, amelyet (úgy véljük) Albert állított össze: a napló a bécsi tartózkodás és a magyarországi utazás során még „őkirályi fenségek"-ként említi őket. Kelemen betegségének tárgyalásakor azonban személyesebb hangvételre és többes szám első személyre vált át. A napló összeállítására, majd elküldésére: SHStA Dresden, Fürsten­nachlässe, Nachlaß Friedrich Christian, Nr. 29. fol. 23v. Albert Frigyes Krisztiánnak, Izba, 1760. febr. 7.; uo. fol. 24v. Albert Frigyes Krisztiánnak, Varsó, 1760. febr. 23. — Hasonló beszámolót állí­tólag Kelemen is készített Kunigunda húga számára: SHStA Dresden, Fürstennachlässe, Nachlaß Maria Antonia, Nr. 26A. fol. 41r. Kelemen Mária Antóniának, Izba, 1760. febr. 3. 125 Jan Malachowski (1698-1762), 1746-tól lengyel főkancellár. 126 SHStA Dresden, GK Loc. 3060. „Journal du voyage..." fol. llr. 127 MOL Ρ 298 (Albert herceg iratai) Nr. 2. Mémoires de ma vie. Α. II. 12/1. fol. 106r-v.

Next

/
Oldalképek
Tartalom