Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169
1186 KULCSÁR KRISZTINA Ha nem volt elegendő számú udvarhölgy, akkor részt vehettek az udvari hivatalvezetők leányai is. A 28. szánnál például Uhfeld grófkisasszony nevét olvashatjuk, aki a császári udvarmester gyermeke volt. A szánokat az előírás szerint lóháton császári nemesifjak (Edelknaben), fullajtárok (Läufer) és lovasok kísérték; mindez még inkább emelte a reprezentációt. A menet végét általában azok a nemesurak zárták, akiknek nem jutott kísérő hölgy, ez alkalommal Franz von Colloredo grófnak. Az utazás lehetőséget adott intimitásra is, hiszen egy szánban egy férfi és egy hölgy foglalt helyet.93 Az úticélhoz (a vidéki kastélyhoz vagy a városi palotához) érve a lovag kötelessége volt, hogy a vele egy szánban utazó hölgyét (a szintén előírt9 4 ) közös étkezés alkalmával kísérje és szórakoztassa. Január 17-én az udvarnál rendezték ezt a lakomát, két asztalra terítve. Itt is megfigyelhető a rangszerinti besorolás: az első asztalnál {Tafel) foglaltak helyet a császári család tagjai és a legelőkelőbb vendégek, egészen a 15. szánig bezárólag. A többiek egy másik asztalnál étkeztek. Nagy látványosságnak számíthatott 1760-ban a január 22-én késő délután Bécs előkelő utcáin és terein megrendezett lámpás szánhajtás (Schlittenfahrt bey Windlichtern),95 Ezen az udvar, így a főhercegnők nem vettek részt, de a szánokban helyet foglalt az akkori Bécs szinte valamennyi, befolyással és jelentősebb funkcióval rendelkező főnemese. A szánok sorrendjét olvasva feltűnhet, hogy ez alkalommal a résztvevők nem rangszerint következnek egymás után, a grófok és a hercegek neveit vegyesen sorolják fel a listák. A ceremónia szerinti szánhajtás ugyanis közel állandó párokat eredményezhetett. Azért, hogy változatossá tegyék, a szerencséhez folyamodtak: mind a szánok sorrendjét, mind a hölgyeket „kisorsolták" (um die Ordnung, um die Dames Billetto gezohen, das Looß gezohen, ohne Rang).96 Moser könyvében szerepel, hogy a legmagasabb rangú általában megtartotta a párját, a többiek viszont húzás alapján találták meg a partnerüket.97 A lámpás (fáklyás) szánmenetnél valóban megfigyelhető, hogy mind a sorrend meghatározását, mind a párosítást a szerencsére bízták. A Wienerisches Diarumban is publikált listán felváltva olvashatók a hercegek és a grófok nevei. Albert ekkor Wallenstein grófnével, Kelemen Kinsky hercegnével osztotta meg a szánt. A 21 szánból álló menetben ismét találunk magyarokat: a magyar udvari kancellár, Pálffy János és fia, Károly újfent, míg Batthyány Tódor gróf első alkalommal szerepelt a résztvevők között. Ez alkalommal a kísé-93 Uo. fol. 103v. 94 Moser, F. Κ.: Teutsches Hof-Recht i. m. II. kötet. IX. könyv. IV fej. § 23. Von Schlitten-Fahrten. 585-586. Az előírás és a szokás szerint a kísérő nemesúrnak valamilyen ajándékkal kellett meglepnie a hölgyet. 95 MOL Ρ 298 (Albert herceg iratai) Nr. 2. Mémoires de ma vie. Α. II. 12/1. fol. 103v. A források eltérő adatokat közölnek, hogy Johann Adam von Auersperg herceg vagy Liechtenstein herceg szervezte-e meg az esti szánhajtást. A bécsi Zeremonialprotokoll (ÖStA HHStA ZP 1760. Bd. 27. fol. 226r.) és a Wienerisches Diarium (WD 1760. Nr. 7. 1760. jan. 23.) Auersperget, Flemming Liechtensteint nevezi meg, majd javítja (SHStA Dresden, GK Loc. 3338. fol. 28r.). Az Albert óJtal összeállított beszámoló január 20-ával megszakad, ezért nem ad felvilágosítást. Emlékirataiban Liechtenstein herceget nevezi meg: MOL Ρ 298 (Albert herceg iratai) Nr. 2. Mémoires de ma vie. Α. II. 12/1. fol. 103v. 96 További példák: ÖStA HHStA ZP Bd. 27. fol. 209r. 1760. jan. 3.; uo. fol. 214r. 1760. jan. 8. 97 Moser, F. K.: Teutsches Hof-Recht i. m. II. kötet. IX. könyv. IV fej. § 23. Von Schlitten-Fahrten, 585-586.
