Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169
1170 KULCSÁR KRISZTINA lyen módon fogadták őket a bécsi udvarban, milyen ceremoniális előírások vonatkoztak rájuk és fivéreikre, milyen programokon vettek részt — vagyis hogyan éltek és szórakoztak Bécsben, majd Varsóban a hétéves háború árnyékában. Forrásul hivatalos és személyes dokumentumokat használtunk: a varsói Hofjournale-sorozat mellett a bécsi Zeremonialprotokolle-köteteket, a szász követnek, Flemming grófnak Varsóba küldött jelentéseit, valamint a szász hercegek levelezését, a programokról szóló beszámolóikat,5 Albert herceg emlékiratait és korabeli újsághíreket. * * * 1756 augusztusában váratlan eseménnyel kezdődött a később hétéves háborúnak nevezett, több évig tartó hadiesemény: II. Frigyes csapataival villámgyorsan lerohanta az osztrák örökösödési háborúban még szövetségesének számító Szászországot.6 II. Frigyes Ágost, a szász választófejedelem és 1733-tól egyben lengyel király először Pirnába menekült, majd Königsstein erődjében várta a felmentő osztrák hadsereget. Miután nem érkezett segítség, a szászok a Lilienstein előtti mezőn megadták magukat; a király Károllyal, a másod- és Xavérral, a harmadszülött fiával Varsóba menekült, ott rendezte be udvartartását. A porosz hadsereg bevonult Drezdába, és csaknem négy esztendőre felügyelete alá vonta a fővárost és lakóit, köztük a választófejedelmi család ott maradt tagjait. Mária Jozefa, a választófejedelem hitvese" és gyermekei nem hagyhatták el a várost, sőt, szinte fogolyként bántak velük.8 1759 őszén az egyesült császári-királyi és birodalmi csapatok Frigyes pfalz-zweibrückeni herceg vezénylete alatt visszafoglalták a szász fővárost; a korábbi megszálló csapatok szeptember 4-én megadták magukat.9 Az évek óta porosz fogságban tartott szász család Frigyes Krisztiánnak, a választófejedelem elsőszülött fiának vezetésével sietve elhagyta Drezdát, és Csehországba menekült.1 0 A poroszok kivonulása után ugyan egy rövid időre még mindannyian visszatértek a fővárosba, de a nyugalom nem tartott sokáig. Az újabb ellenséges fenyegetés közeledtével Pirnába, majd innen 1759. szeptember 19-én Csehországba költöztek. Prágába egy nappal később érkeztek meg, ahol szállásgondokkal küszködtek. A várost súlyos károk érték az 1757. évi ostromban, számos épület azóta is romokban állt, köztük a királyi palota is. A szász család így Procop Czernin gróf palotájá-5 A beszámolókra: Sächsisches Hauptstaatsarchiv Dresden (a továbbiakban SHStA Dresden), Fürstennachlässe, Nachlaß Friedrich Christian, Nr. £9. fol. 22v. Albert Frigyes Krisztiánnak, Bécs, 1760. jan. 22. 6 A hétéves háborúra 1. Johann Wilhelm von Archenholz·. Geschichte des siebenjährigen Krieges in Deutschland. 1-2. Frankfurt-Leipzig 1804. 7 Mária Jozefa a porosz megszállás idején, 1757. november 17-én hunyt el. 8 Az 1756-1757. évekre 1. Das geheime politische Tagebuch des Kurprinzen Friedrich Christian, 1751-1757. Hrsg. Horst Schlechte. (Schriftenreihe des Staatsarchivs Dresden 13.) Weimar 1992. 9 Alfred von Arneth: Geschichte Maria Theresias. Bd. 6. Maria Theresia und der siebenjährige Krieg. Wien 1875. 47. 10 Drezda visszafoglalását és a szász család elköltözését Guasco tábornok 12 trombitás lovas és három postatiszt kíséretében tudatta a Schönbunnban tartózkodó császári udvarral. Österreichisches Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban ÖStA), Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA), Hofarchive, Hofzeremonielldepartement, Zeremonialprotokolle (a továbbiakban ZP) Bd. 27. fol. 129v. 1759. szept. 11.
