Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169
KÉT HERCEG AZ UDVARI ÉLET FORGATAGÁBAN (1760-1761) 1171 nak helyiségeiben nyert elhelyezést, a velük együtt menekülő népes udvartartás tagjait a cseh előkelők házaiba szállásolták el. A prágai tartózkodást kezdetben csak átmenetinek gondolták, Frigyes Krisztián és felesége, a bajor Mária Antónia nem adta fel a tervet, hogy mihamarabb visszatérjenek Szászország ba.1 1 Eközben a két legifjabb herceg, az 1738-ban született Albert Kázmér és az egy esztendővel fiatalabb Kelemen Vencel ellenállhatatlan vágyat érezett ahhoz, hogy részt vehessenek a háborúban és harcolhassanak a poroszok ellen. Röviddel azután, hogy kiszabadultak a porosz felügyelet alól, Albert Töplitzből már arról tudósította Xavér fivérét (aki a francia csapatoknál harcolt), hogy szándékukban áll visszatérni Drezdába, majd apjuk engedélyével önkéntesként a legközelebb állomásozó osztrák hadtesthez csatlakozni.1 2 Miután megkapták a király belegyezését, Daun tábornagy irányítása alatt részt vettek az 1759. esztendő késő őszi hadjáratában.13 A téli rossz időjárásban általában szüneteltek a hadi események, ezért a csapatok téli szálláshelyükön várták meg a jobb idő beálltát. Albert és Kelemen ekkor engedélyt kért apjuktól, hogy ez idő alatt meglátogathassák őt, hiszen már több mint három éve nem találkoztak — azóta, hogy II. Frigyes Ágost Varsóba költözött. Az engedély megérkezése után a hercegek a december első felét még Drezdában töltötték, és innen indultak Prágába a testvéreikhez. Az ünnepek elmúltával 1760. január 7-én — pénzügyi okokból — a rendes postával Bécsbe utaztak, hogy a lengyelországi látogatás előtt még bemutatkozzanak és tiszteletüket tegyék a császári udvarban.1 4 Frigyes Krisztiánéktól hosszú időre búcsút vettek, mert a család többi tagja 1760. január elején átköltözött Mária Antónia rokonaihoz Münchenbe, ahol nagyobb biztonságban és kényelemben lehettek.1 5 A két szász herceget január 9-én a szász követ, Flemming gróf1 6 és Mniszeck grófné (apjuk nagyhatalmú miniszterének, Brühl grófnak a lánya)17 a Bécs előtti postaállomáson várta, és dél tájban a korabeli szokásnak megfelelő-11 SHStA Dresden, Fürstennachlässe, Nachlaß Xaver, Nr. 12A. fol. 4r-5r. Prága, 1759. szept. 29. Az őszi eseményekre összefoglalóan: Kaiserin Maria Theresia und Kurfurstin Maria Antonia von Sachsen. Briefwechsel 1747-1772 mit einem Anhang ergänzender Briefe. Hrsg. Woldemar Lippert. (Aus den Schriften der Königlich Sächsischen Kommission für Geschichte XIV) Leipzig 1908. Einleitung, XCV-CVI. A szász hercegek és hercegkisasszonyok prágai tartózkodásra 1. SHStA Dresden, Albertinisches Herzogtum und Kurfürstentum - Königreich Sachsen, Geheimes Kabinett (a továbbiakban GK), Loc. 3287. „Nachrichten vom churprinzlichen Hofe in Prag, 1759". 12 SHStA Dresden, Fürstennachlässe, Nachlaß Xaver, Nr. 12A. fol. 1-3. Albert Xavérnak, Töplitz, 1759. szept. 6. 13 Beszámolói a hadieseményekről: Uo. fol. 6-20. 1759. okt. 2-dec. 31. között. 14 Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbikban MOL), Ρ 298 (Albert herceg iratai) Nr. 2. Mémoires de ma vie. Α. II. 12/1. fol. 102r. 15 SHStA Dresden, Fürstennachlässe, Nachlaß Albert, Nr. 9. fol. 13r. Wackerbart Albertnek, Prága, 1759. dec. 22. Frigyes Krisztiánék müncheni tartózkodására 1. uo. GK Loc. 3060. „Acta über den Aufenthalt der Allerhöchsten Herrschaften in München, 1760-1762" és uo. Loc. 3287. „Diarium vom chursächsischen Hofe.. 1762". 16 Karl Georg Friedrich von Flemming gróf (1705-1767) szász követ Torinóban, Londonban, majd Bécsben. Allgemeine Deutsche Biographie Bd. 7. Leipzig 1878. 118. 17 Mniszeck grófné, született Amalia von Brühl, Heinrich von Brühl gróf leánya (1736-1772), 1750-től Georg Vandalin von Mniszeck gróf felesége. Amennyiben külön nem jelezzük, az életrajzi adatokat Khevenhüller naplójának és Lippert forráskiadásának névmutatója alapján közöljük.
