Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169
Kulcsár Krisztina BÉCS ÉS VARSÓ Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761J1 Mindazok, akik a 18. század derekának történetét kutatják, és látószögükbe a Habsburg Birodalom, Bécs, a császári udvar is beletartozik, nem kerülhetik meg a szorgos naplóírónak, Johann Josef Khevenhüller-Metschnek (Mária Terézia későbbi főudvarmesterének) több évtizeden át vezetett naplóját.2 Valószínűleg nem is akarják megkerülni, sőt! Az 1742 és 1776 között keletkezett naplókötetek a bécsi udvari életről, a császárváros mindennapjairól szóló hírek hihetetlenül gazdag tárházát nyújtják, és a tényszerűen feljegyzett eseménysorokon túl számos pletyka, szubjektív megjegyzés, „háttérinformáció" is bővíti ismereteinket. Az egyik rendkívül izgalmas, eseményekben és konfliktusokban bővelkedő időszakról, az 1760 és 1763 közötti évekről azonban nem maradt fenn leírás (esetleg lappang valahol). A tanulmány témájául választott néhány év történését így nem lehetett Khevenhüller naplója alapján vázolni, sem azzal összevetni és ellenőrizni.3 1760 és 1761, e két háborús esztendő télvíz idejének bécsi és varsói eseményeit Albert és Kelemen lengyel királyi és szász hercegek élményei alapján Drezdában, Bécsben, valamint Budapesten őrzött források segítségével rekonstruáljuk. A tanulmány részét képezi egy készülő biográfiának, amely Albert szász (majd 1766-tól szász-tescheni) herceg életét tárgyalja.4 Most ez alkalommal azonban mindössze annak bemutatását vállaljuk, mi-1 Itt szeretném megköszönni a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj kuratóriumának a drezdai Sächsisches Hauptstaatsarchivban folytatott kutatásaimhoz nyújtott támogatását, két ajánlómnak, H. Balázs Éva professzorasszonynak, témavezetőmnek és Kosáry Domokos professzornak az ösztöndíj megpályázásakor adott támogatását, Gecsényi Lajos főigazgató úrnak, hogy lehetővé tette három hónapos kutatói távollétemet, valamint a drezdai, bécsi és budapesti levéltárak munkatársainak hasznos segítségüket. 2 Rudolf Khevenhüller-Metsch-Hanns Schiitter: Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch. 1-7. Wien-Leipzig 1907-1925; Maria Breunlich-Pawlik-Hans Wagner: Aus der Zeit Marias Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch. 8. Tagebuch des Fürsten Johann Josef und Nachträge von anderer Hand, 1774-1780. Wien 1972; vö. Áldásy Antal: Herczeg Khevenhüller-Metsch József emlékiratai. Magyar Könyvszemle Új folyam 11. (1903) 158-165. 3 Nem részletezi ezeket az éveket Mária Krisztina főhercegnő életrajza sem: Adam Wolf: Marie Christine, Erzherzogin von Osterreich. 1-2. Wien 1863. 4 Eddig a következő művek foglalkoztak a herceg életével: Franz Xaver Maicher: Herzog Albrecht zu Sachsen-Teschen bis zu seinem Antritt der Statthalterschaft in Ungarn, 1738-1766. Eine biographische Skizze. Wien-Leipzig 1894. A császári levéltáros torzóban maradt életrajza, amely a herceg emlékiratai alapján mutatja be Albert életét. Walter Koschatzky-Selma Krasa: Herzog Albert von Sachsen-Teschen, 1738-1822. Reichsfeldmarschall und Kunstmäzen. (Veröffentlichungen der Albertina 18.) Wien 1982, főként forrásszemelvények. Walter Koschatzky: Herzog Albert von Sachsen-Teschen - Locumtenens von Ungarn. In: Maria Theresia als Königin von Ungarn. Ausstellung im Schloß Halbturn, 15. Mai-26. Oktober 1980. Eisenstadt 1980, 30-37.
