Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Khavanova; Olga: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején 1105
AZ ISKOLÁZTATÁS PRIVILÉGIUMA MÁRIA TERÉZIA URALKODÁSA IDEJÉN 1113 talnokra volt szüksége a központi és helyi hatalom egyre bővülő szintjein. A hivatali buzgalom demonstrálását és a politikai megbízhatóságról tett tanúbizonyságot nem volt szabad a megszerzett szolgálati érdemekkel egyenértékű jutalom nélkül hagyni. A magasabb tisztség jövőbeni igénylését és a társadalmi státusz megszilárdítását vagy jobbítását lehetővé tevő korszerű oktatás biztosítása a bécsi udvarban egyre nyilvánvalóbban az ösztönzés egyik kedvelt formájává vált.3 8 Az első oktatási intézmény, ahová mindenekelőtt — úgy mind a hivatalosan kinyilvánított elvek, mind a gyakorlat szerint is — a hivatali tisztséget viselő, de elegendő anyagiakkal nem rendelkező szülők fiait találták érdemesnek a felvételre, a híres bécsi Teréziánum volt. Az 1746-ban — vagyis még akkor, amikor a jezsuiták szinte korlátlan befolyást élveztek az oktatásban — megalapított Collegium Nobilium Theresianum Societatis Jesu hamar a monarchia legnagyobb presztízsű iskolája lett. Mária Terézia neve, amelyet a kollégiumnak adott, egyben jelezte annak kivételes státuszát és a császárnő saját maga által kinyilvánított jogát arra, hogy beavatkozhat a rend máskülönben bezárandó oktatási intézményének ügyeibe. A Teréziánumnak dicsőségével meggyőzően kellett hirdetnie a műveltségen alapuló felsőbbség és a született nemesség sajátos egységét. Az a különleges gondoskodás, amelyben a bécsi udvar az iskolát részesítette, arra késztette a Habsburg-ház tartományaiból, sőt a Német-római Birodalomból származó arisztokratákat és nemeseket, hogy itt taníttassák a gyerekeiket. A Teréziánum fiatal növendékei a birodalmi jog, az egyetemes történelem vagy a haditechnika ünnepélyes nyilvános vizsgáin, a császárnő, a trónörökös és az állami főméltóságok jelenlétében kitűnve, a legjobb bizonyságát szolgáltatták annak, hogy a nemesnek el kell sajátítania a tudomány alapjait. 1751-ben a császárnő a kollégiumnak adományozta a Magyarország déli részén fekvő, bátaszéki Szent Mihály arkangyalnak szentelt apátságot és jövedelmeit, és elrendelte, hogy éves bevételének egy részét tíz ösztöndíj finanszírozására fordítsák, egyenlő mértékben a Magyar Királyság, valamint a cseh és az osztrák örökös tartományokból származók számára.3 9 A magyar kvóta szétosztását a Magyar Kancellária felügyelte, amelyet felhatalmaztak arra, hogy a császárnő és az uralkodóház előtt a katonai és polgári szolgálat során kitűnt, de a gyerekeik oktatásához szükséges anyagiakkal nem rendelkező családokat részesítse előnyben.4 0 A társadalom szemében azután egyre jobban nőtt a Teréziánum, illetve az azt utánzó nemesi iskolákban folyó oktatás presztízse, és minél nagyobb lett a jelentősége a további sikeres karrier szempontjából a német nyelv tökéletes tudásának vagy a természetjog és a számviteltan ismeretének, annál gyakrabban váltak a királyi ösztöndíjak a hűség, a kompetencia és a szorgalom jutalmául. Az „érdem" fogalma különleges helyet foglalt el a monarchia hivatalnoki rétegének korporativ kultúrájában. A kívülállók néha csodálkoztak, hogy mi-38 Fallenbüchl Zoltán·. Mária Terézia magyar hivatalnokai. Budapest 1989. 39 Olga Khavanova·. Elite Education and Politics: Hungarian Nobles at the Viennese Theresianum in the Eighteenth Century. Sic itur ad astra 4. (2000) 77-90. 40 MOL A 57, Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri Regii Köt. 42. pp. 205-207.
