Századok – 2005
FIGYELŐ - Varga Szabolcs: A 15-17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990-2004) 1035
FIGYELŐ 1045 pezte fel.6 9 Nagyon komoly forrásanyagot mozgatott meg a szerző, és talán csak azt lehetne kifogásolni, hogy Thallóczy Lajos forráskiadványaiból csupán a Blagay-család okmánytárát használta. A nagyléptékű térképek nagyban megkönnyítik a könyv használatát, még ha kicsit üresnek is tűnnek, hiszen elviseltek volna több információt. Ennek ellenére a történeti földrajz tárgykörében nagyon alapos munkát tett le Coralic az asztalra, amelyet az ezzel a témával foglalkozó magyar történésztársadalomnak ismernie kell, kellene.7 0 Az elmúlt másfél évtized horvát migrációkutatásait áttekintve azonban meg kell állapítanunk, hogy szinte kizárólag transzadriai vándorlásról olvashatunk, Szlavónia, illetve a Magyarország irányába tartó átköltözésről nem készült átfogó munka. A horvát-magyar kapcsolatok szempontjából fontos munka látott napvilágot, amikor a krbaviai ütközet 500. évfordulójára rendezett konferencia anyagait nyomtatásban is megjelentették.7 1 Fontosságban talán az 1986-ban megjelent Mohács Tanulmányok című kötethez lehetne hasonlítani, ám a horvát mű a sok tanulmány miatt kevésbé egyenletes színvonalú. Nagy hiányt pótolt Lujo ι Margetic cikke, aki Otto Brunner megállapításait felhasználva próbálta Horvátország államjogi helyzetét meghatározni.72 A horvát előkelők 15. századi szerepéről Borislav Grgin írt pontos összefoglalást, aki azóta már több tanulmányt is megjelentetett a korszakkal kapcsolatban.'3 A horvát egyháztörténé-I szek egyik legjobbika, Ante Gulin a krbavai-modrusi káptalan történetét írta mege kötetben.'4 2001-ben jelent meg Gulinnak a középkori horvát káptalanok történetét feldolgozó munkája, amelyben forrásokon alapulva végigveszi a zág-1 rábi, csázmai, pozsegai, diakóvári, valamint a szerémi és modrusi káptalan működését.7 0 Annyiban lehet hiányérzetünk, hogy nem használta sem Hodinka Antal, sem Koszta László e témába írt munkáit. Krbavia-kötet tanulmányainak elolvasása után azonban mégsem áll össze egy teljes kép a középkorvégi Horvát Királyságról. Nem derül ki, hogy ekkor horvát-magyar perszonálunió volt, és Szlavónia esetében sem válik világossá a budai udvar döntéshozó szerepe. Nem vezet jó irányba, ha önálló királyságnak próbáljuk meg értelmezni a középkori 69 Coralic, Lovorka: Put, putnici, putovanja. Ceste i putovi u srednjovjekovnim hrvatskim zemljama. Zagreb 1997. 70 Lovorka Coralic az elmúlt évek legtermékenyebb horvát történésze, így munkásságát meg sem kíséreljük felsorolni, csak néhányat említenénk. Coralic, Lovorka: Iseljavanja sa senjsko-modruskog podrucja na zapadnojadransku obalu (XV do XVII. st.) In: Krbavska bitka i njezine posljedice. Uredio Dragutin Pavliéevic. Zagreb 1997. 191-202.; Uő: „S one bane mora" - Hrvatske prekojadranske migracije (XV-XV1II. stoljece). Zbornik Odsjeka 21. (2003) 183-199. 71 Krbavska bitka i njezine posljedice. Uredio Dragutin Pavliéevic. Zagreb 1997. '2 Margetic, Lujo: Drzavnopravni polozaj Hrvatske u doba krbavske bitke. In: Krbavska bitka i. m., 29-37., ill. Otto Brunner: Land und Herrschaft. Grundfragen der territorialen Verfassungsgeschichte Südostdeutschlands im Mittelalter. Brünn-München-Wien, 1942. Az ő munkájára Szlavónia államfejlődését vizsgálva Tringli István hívta fel a figyelmemet, amit hálásan köszönök neki. 73 Grgin, Borislav: Hrvatski velikasi u desetljecima pred krbavsku bitku. In: Krbavska bitka i. m., 37-51.; Uő: Senj i Vinodol kralja Matijasa Korvina Frankapana i Venecije (1465-1471) Radovi Zavoda za hrvatsku povijest Filozofskog fakulteta Sveuêilista u Zagrebu 28. (1995) 61-70.; Uő: 2upanije u razvijenom i kasnom srednjem vijeku. In: Hrvatske zupanije kroz stoljeca. Urednik Mirosevic Franko. Zagreb 1996. 21-39.; Uő: The Ottoman influences on Croatia in the second half of the fifteenth century. Povijesni prilozi 23. (2002) 87-105. 74 Gulin, Ante: KrbavdoMTxxlrusldkaptolprije i posljjeJsrbavske bitke. In: Ifct>avsl»i>itka i. m. 90-94. 75 Uő: Hrvatski srednjovjekovni Icaptoli. Loca credibilia sjeverne i sredisiye Hrvatske. Zagreb 2001.
