Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Szent László és Szent István Gallus Anonymus gestájában. Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez 291
KÖZLEMÉNYEK Bagi Dániel: SZENT LÁSZLÓ ÉS SZENT ISTVÁN GALLUS ANONYMUS GESZTÁJÁBAN Megjegyzések a III. könyv 25. fejezetéhez* Bevezetés 1749-ben Gottfried Lengnich, danzigi bibliofil első ízben nyomtatta ki Gallus Anonymus a jelenleg érvényes kritikai kiadásban Chronicae et gesta ducum sive principum Polonorum címen ismertté vált művét1 (a továbbiakban: Geszta), igaz, sajátságos „társbérletiben, a koraújkorban sokkal nagyobb ismertségnek és tiszteletnek örvendő Wincenty Kadlubek (t 1223) 13. század eleji krónikájával együtt.2 Az editio princeps révén a Geszta gyorsan ismertté vált a korabeli tudományos közéletben, így már 18. századi történetírásunk előtt sem volt ismeretlen, hogy rengeteg magyar vonatkozású adatot tartalmaz.3 Pauler óta4 a Geszta Magyarországot érintő információi integrálódtak a magyar történetírásba, és a kutatás minden mérvadó szereplője igyekezett hasznosítani az ismeretlen szerző magyar vonatkozású híreit. Az sem újdonság, hogy a gesztaíró a lengyel uralkodók mellett a legtöbbet all. század magyar királyairól értekezett, erre már a Gesztáról mindmáig mérvadó monográfiát megjelentetett Marian Plezia figyelmeztetett.5 Gallus Anonymus a magyar történelem rekonstrukciójára alkalmas információit tételesen is régóta ismeri a szakmai közönség, hiszen Gombos Catalogusába bekerültek a magyar kutatás számára leglényegesebb passzusok,6 igaz, egy olyan szövegkiadás alapján összeál* A jelen tanulmány része egy a Bolyai Ösztöndíj által támogatott kutatási programnak, melynek középpontjában a Geszta lefordítása és magyar nyelven történő megjelentetése áll. 1 A címet a jelenleg érvényes kritikai kiadás alapján idézzük: Galli Anonymi chronicae et gesta ducum sive principum Polonorum. Ed. Karol Maleczynski. Monumenta Poloniae Historica nova series 2. (a továbbiakban: MPH ns) Cracoviae 1952. (a továbbiakban: Gallus). 2 Vincentius Kadlubko et Martinus Gallus scriptores históriáé Poloniae vetustissimi cum duobus ex ms. bibliothecae episcopalis Heilsbergensis editi. Ed. Gottfried Lengnich. Gedani 1749. 3 Katona István: História critica regum Hungáriáé stripis Arpadianae ex fide domesticorum et exterorum scriptorum, T. 1. complectens res gestas Sancti Stephani, Petri, Samuelis Abae. Pestini 1779. 590. 4 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I—II. Bp. 1899.2 5 Marian Plezia: Krónika Galla na tie historiografïi Xll. wieku. Krakow 1947. 135-194.; Uö.: Ungarische Beziehungen des ältesten polnischen Chronisten. Acta Antiqua VII/1-3. (1959) 285-295. 6 Catalogue fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI I—III. Collegit Albinus Franciscus Gombos. Budapestini 1937-1938. I. 487-491.; Uő: Szent István a középkori külföldi történetírásban. In: Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulóján I—III. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp. 1938. III. 631-674. (különösen: 673.).
