Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
VEZETŐ MAGYAR DIPLOMATÁK A DUALIZMUS KORÁBAN 665 tanácsára kifejezetten diplomáciát tanult, s 1879-ben a budapesti egyetemen doktorált298 Onkéntesi évét a tüzérségnél szolgálta le, rendkívül ambiciózus volt, mindenképpen meg akarta előzni évfolyamtársát, egy zsidó orvos igen tehetséges fiát. S valóban ők ketten, meg egy harmadik, szintén magyar fiú lettek a legjobbak a tiszti vizsgán, olyannyira, hogy amikor a császár meglátogatta az ezredet, külön dicséretben részesítette őket. Örömét fejezte ki, hogy éppen három magyar bizonyult ilyen „tüchtignek". A történetet két évtized múltán a már követségi tanácsos Velics beszéli el az újságíró Friedjungnak, amint azt is, hogy Edelsheim báró ott akarta tartani a hadseregben, de ő gyenge fizikai adottságaira hivatkozva megmaradt eredeti terve mellett és diplomata lett.299 Velics tehát már önkéntesként megtapasztalta, hogy egy „tüchtig" magyar mennyire kedves az uralkodó számára, s amilyen igyekvő volt, ezt nyilván később sem felejtette el. A diplomata Velics nem kedvtelésből végezte dolgát, mint a fiatal arisztokraták, akik arra használták a gyakran csak rövid diplomáciai pályafutásukat, hogy bemutatkozzanak a jobb európai szalonokban. Velicset a kötelességérzet (Pflichtgefühl) vezette, amit anynyira elvártak a karrierre törekvő tisztviselőktől, valószínűleg kötelességérzetből győzte le fiatalkori tévelygéseit, Kossuth rajongását300 és minden igyekezetét a Hivatalnak szentelte. A diplomata vizsga után nyomban Pétervárra helyezték, Kálnoky követségére. Magyar mentora és atyai barátja Kállay Béni gratulált neki, hogy Európa egyik legjobb diplomatájának vezetése alá került. Amikor Kálnoky külügyminiszter lesz nem viszi magával a Ballhausplatzra, hanem mintegy ajándékképpen Párizsba küldi, ahol elbeszélése szerint élete legszebb éveit töltötte. Athéni szolgálat alatt találta meg élete társát. Görögország után többnyire német városokban szolgált, nyolc esztendőt Berlinben, Szögyény mellett, 1902-ben Drezdában, 1905-ben Münchenben lesz követ. Berlini helyzetét talán befolyásolta, hogy főnöke magyar, de az is lehet, hogy a közvetlen hang, amelyet a nagykövet használt vele, nem magyar voltának szólt, hanem Szögyény akkor már (tűi a hatvanon), valamennyi beosztottjával familiáris viszonyt tartott fenn. A német városokban gyakran megfordultak magyarok, művészek, tudósok, természetes, hogy Velics velük kitüntetett figyelemmel bánik. Magyar főnökeivel, nemcsak a nagykövettel, hanem Szécsen és Mérey osztályfőnökökkel gyakran tárgyal legszemélyesebb dolgairól, négy gyermeke megfelelő magyar nevelésének gondjairól. Nemcsak saját fiát készíti fel arra, hogy mint magyar tisztviselő lépjen a magas minisztérium szolgálatába, hanem nógrádi atyafiainak gyermekeit is.30 1 Kálnokytól tanulta a szakmát és Andrássy bűvkörében élt.30 2 Méltán, hiszen egy olyan külügyi apparátus tanult, felkészült lelkiismeretes magyar tagja volt, amilyet Andrássy 1867-ben megálmodott. A bemutatott „második generáció" nagyobb része, a huszonkét tisztviselőből tizenöten felváltva szolgáltak külképviseleteken és a Ballhausplatzon.30 3 A két 298 Személyi anyaga: HHStA., AR. Fach 4, Karton 363. 299 Friedjung, Geschichte in Gesprächen I. 154-158. 300 Uo. 301 Ld.Velics Lajos Thallóczy Lajosnak írt leveleit: OSzK. Kézirattár, Fond IX/706; Fond XI/1051. 302 Friedjung, Geschichte in Gesprächen I. 154-158. 303 Báró Ambrózy Lajos, gróf Berchtold Lipót, gróf Esterházy Pál, gróf Forgách János, Kánia Kálmán, Mérey Kajetán, Musulin Sándor, Müller László, gróf Nemes Albert, gróf Pálffy Móric, gróf Szapáry Frigyes, gróf Szapáry Lőrinc, gróf Szécsen Miklós, Szilassy Gyula, Ugrón István.
