Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
666 SOMOGYI ÉVA szolgálat közti merev határ felszámolásának társadalmi következményeiről szóltunk. Az átalakulás azonban nyilvánvalóan hatást gyakorolt a hivatalnokok nemzeti önképe alakulására is. A Ballhausplatzon érzékelhetőbb volt a Monarchia dualista szerkezete, mint a Bécstől távoli követségeken. A külügyminiszter a császári ház és a külügyek minisztere volt, és amellett a közös minisztertanács elnöke, a magyar részről mindig vitatott, de facto mégis létező közös kormánynak bizonyos értelemben a miniszterelnöke. A külügyminiszter „közös" (vagy ha tetszik dualista) volta félreérthetetlenül megnyilvánult abban, hogy mindenkor állt mellette egy magyar helyettes (osztályfőnök), aki nem egyszerűen magyar állampolgár, hanem az a feladata, hogy a magyar kormánnyal, és a magyar alkotmányos testületekkel kapcsolatot tartson, hogy a külügyminiszternek magyar ügyekben tanácsot adjon304 . Ez a funkció nem változik akkor sem, amikor a századfordulón megszaporodik az osztályfőnökök száma. Berchtold a meglévő két osztályfőnöki állás mellett,30 5 újabb kettőt létesít,30 6 és ezeken a posztokon is érvényre juttatja a paritást. Az osztályfőnökökön kívül a minisztérium politikai és adminisztratív ügyosztályaiban egy sor olyan hivatalnok volt, aki kapcsolatban állt az országos szakminisztériumokkal. Ezek a tisztviselők nap-mint nap találkoztak azzal a ténnyel, hogy ők mint magyarok szolgálnak a közös hivatalokban, magyar és összmonarchia identitásuk egysége ((vagy akár időnként jelentkező konfliktusa) hivatali szerepükből adódott. Az osztályfőnökök nemzeti kötődését és dilemmáit külön tanulmányban elemeztük.30 7 Mellettük mindig állt egy fiatalabb tisztviselő, a minisztérium és a delegáció közötti kapcsolattartásra és a két delegáció egymással való érintkezése megszervezésére. A század elején ezt a szerepet Ambrózy Lajos báró töltötte be. Útját méltán tipikusnak tekinthetjük. Konzuli Akadémiát végzett és konzulként kezdte, majd a szokásoknak megfelelően a konzuli alkalmazásból átveszik az előkelőbb diplomáciai státuszba. Szakmai és nyelvi felkészültsége alkalmassá teszi balkáni állomásokra: Belgrádba, Bukarestbe küldik, aztán Washingtonba, Hengelmüller követ mellé. Újszerű feladatot kap: a tömeges kivándorlás problémájával foglalkozik. Valószínűleg bizonyos fokig privát szorgalomból felkeresi azokat a városokat, ahol nagyobb magyar telepek alakultak ki, tanulmányt ír a bevándorlók életkörülményeiről és jogi helyzetéről, jelentése feltűnést kelt az ilyen témákhoz éppen akkor hozzáedződő minisztériumban. Goluchowski meghívja a Ballhausplatzra, ahol Mérey meg Tallián Dénes munkatársa.30 8 1907-től 1910-ig ismét Washingtonban van, akkor már első osztályú követségi tanácsos és készül arra, hogy egyszer majd nagykövet lesz. A minisztériumban Mérey osztályfőnök a mentora, vele folytatott levelezésében csak akkor tér át anyanyelvére, ha illetéktelenek 304 A magyar osztályfőnökök szerepéről Somogyi, Vezető magyar tisztviselők a Ballhausplatzon. 305 Кщ-1 Baj-on Macchio az első, Wickenburg Márkus a második, a magyar osztályfőnök. 306 HHStA., Kab.Kanzlei 386/1912. 1912. március 30. Szapáry Frigyes grófot és Otto von Weilt nevezi ki az új állásokra. 307 Somogyi, Vezető magyar tisztviselők a Ballhausplatzon. Osztályfőnöki áilást töltött be a második generációból Esterházy, Forgách, Mérey, Müller, Szapáry Frigyes, Szécsen. 308 Pályájáról: Au. Vortrag von Aehrenthal 1907. január 7 HHStA., AR. Fach 4, Karton 417; au. Vortrag von Aehrenthal 1909. március 13. Uo. Karton 457; MOL. K-59. Küm. 1920-1943-7/e.
