Századok – 2004
Közlemények - Kerekes Dóra: A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háborúk idején V/1189
A CSÁSZÁRI TOLMÁCSOK 1199 knabék képzésére átlagosan fejenként, évente 100 dukátot számoltak.2 9 A század folyamán a tolmácstanoncokat folyamatosan képezték, egyszerre általában két-három ifjú tartózkodott a mindenkori állandó követ mellett. Miután képesítést szereztek, néhányan közülük Konstantinápolyban maradtak, míg mások — így például Wogin is — hazatértek, és a Haditanácsban kamatoztatták tudásukat, vagy valamely fontosabb végvárban tevékenykedtek. Nem sokkal később, 1637-ben a Haditanács két alkalmazottjában, Johann Rudolf Schmidben és Michel d'Asquier-ben felmerült, hogy az iljakat már Bécsben képezni kellene, még mielőtt az Oszmán Birodalomba küldenék őket.30 így azt javasolták, hogy .hívják meg a német származású, gyermekként fogságba került Ibrahim efendit Bécsbe, ahol olyan akadémiát kellene felállítani, amelyben tehetséges gyerekeket tanítanak keleti nyelvekre. Elképzelésük szerint az ifjak csak a honi képzés lezárása után kerültek volna Konstantinápolyba, a követ házába. Itt a követ első tolmácsa (akkoriban ezt a posztot a kopt származású Josephüs Barbatus3 1 töltötte be) képezte volna tovább őket.3 2 Ennek a javaslatnak a szellemében I. Lipót császár 1674. október 18-án parancsot adott Johann Baptist Podestának, hogy szervezze meg a Keleti Nyelvek Kollégiumát Bécsben.33 Podestà, római, a Sacra Congregatione de Propaganda Fide Kollégiumában elvégzett tanulmányait követően, 1669. május 21-én állt az udvar, illetve a Haditanács szolgálatába. Az első kollégium 1674-ben meg is kezdődött, a második 1689. február 25-én indult el. Podestá több, alább bemutatandó tolmácsot is tanítött.34 1691-től minden bizonnyal újra megindult a képzés, és Podestá címzése ekkor már a keleti nyelvek professzora (Professor der orientalischen Sprachen). Az általa alapított iskolából jött létre 1754-ben a K.k. Akademie der Orientalischen Sprachen. Podestá a 17. század végén és a 18. század elején képezte a keleti nyelvek tolmácsait, és több, ezekkel a nyelvekkel, illetve történelemmel foglalkozó munkát hagyott hátra.'iS A Haditanácsban mindig dolgoztak tolmácsok. A 17. századtól kezdve azonban munkájukat az úgynevezett császári főtolmács irányította. 1625-től 1663-1664-ig a francia származású Michel d'Asquier kapta meg ezt a rangot. A 17. század közepi oszmán háború idején — amikor azzal vádolták, hogy nem tölti be azt a funkciót, amellyel megbízták — felmentették tisztségéből, helyére pedig a szin-29 ÖStA FHKA HKA Reichsakten Fasz. 187/A fol. 278-280. 30 Michel d'Asquier 1598-ban született Marseille-ben, anyanyelvén túl tudott törökül, olaszul és latinul is. 1617-től szolgált Bécsben, és 1625-től volt főtolmács a Haditanácsnál. Hiller, 1998. 208. 31 Josephus Barbatus eredeti neve: Jusuf ihn Abu Dhakn volt, és az 1570-es évek végén született Kairóban. Az 1590-es évek közepén került Európába, ahol az összes jelentősebb uralkodói udvarban (Róma, Párizs, London, Németalföld) járt. Több arab munkát fordított le európai nyelvekre, maga is írt műveket (Speculum Hebraicum, 1615.; História Iacobitarium seu Coptorum, posztumusz). Abraham Scultetus a következőket jegyezte fel róla 1611-1612 telén, Londonban: „Iosephus Barbatus Memphis Aegyptii natus, religione Cophita, professor Arabicae linguae Oxoniae. " Barbatus 1622. szeptember l-jén állt a Habsburgok konstantinápolyi szolgálatába, és munkáját egészen 1664-ig végezte. Ezalatt az időszak alatt fizetése évi 400 forint volt, ami nagyon alacsonynak mondható. A ragusai szolgálatból a császári Haditanácshoz kerülő Vincenzo Brattuti éves bére 600 forint volt. ÖStA FHKA HKA HFU r. Nr. 185. fol. 214-217.; Hiller, 1998. 207. 32 Meienberger, 1973. 95. 33 ÖStA FHKA HKA Hoffinanzprotokollband 943. Exp. 1681. január fol. llr 34 ÖStA FHKA HKA HFU r. Nr. 330. 1689. VI-VIII. fol. 416-23. (1689. július 24.) 35 Az Osztrák Nemzeti Könyvtár katalógusában jelenleg 11 munkát találhatunk tőle.
