Századok – 2004
Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265
294 KISS GERGELY a következők: I. csoport: a megyéspüspök szentelő hatalma (potestas ordinis), szempontok: a) az apátválasztás szabadsága, az apát megáldása (benedictio) és a szerzetesek (magasabb) egyházi rendekre bocsátása a megyéspüspök által; a') az apátválasztás szabadsága, az apát megáldása (benedictio) és a szerzetesek (magasabb) egyházi rendekre bocsátása bármely püspök által; b) a chrisma, a szent olajok kérése a megyéspüspöktől; b') a chrisma, a szent olajok kérése bármely püspöktől; с) a nyilvános misézés tiltása. II. csoport: a megyéspüspök kormányzati hatalma {potestas iurisdictionis), szempontok: d) mentesség a zsinati kötelezettség alól; e) vizitáció; f) mentesség az egyházi fenyítékek alkalmazása, ítélkezés alól. III. csoport: a pápai oklevelek formulái, szempontok: g) „protectio"; h) „ad ius et proprietatem apostolice sedis" \ i) „nullo medio / nullo mediante" \ j) „salua sedis apostolice auctoritate" birtokjogi értelemben; k) „salva sedis apostolice auctoritate" jogviszony értelemben; 1) cenzus „ad inditium protectionist ; m) cenzus „ad inditium libertatis"; n) libertás (Montecassino) formula. I. Az apátságok és a püspökök szentelő hatalma (potestas ordinis) Az apátválasztás, az apát benedictiójára és a szerzetesek felszentelésére vonatkozó rendelkezések A pannonhalmi alapítólevéllel kapcsolatos hosszú vitában kikristályosodott, hogy a ma ismert diploma nem eredeti, hanem egy annak alapján készült interpolált oklevél.12 2 Az oklevél sokat vitatott egyes szám első személyben fogalmazott része — a „Singulare namque" szavaktól egészen a „missam celebret" kifejezéssel záródó mondatig — hozza egy kivételével (montecassinoi szabadság) az összes egyházi kiváltságot. Itt szerepel a — somogyi tized mellett — az apátválasztás szabadsága, az a jog, hogy az apát megáldását tetszőleges püspöktől kérjék, a szerzetesek a rendeket bárhol, bármely püspöktől felvehessék, továbbá a kápolna- és szandálkiváltság.123 Ezek közül most elsősorban az apátválasztásra, az apát megáldására és a szerzetesek felszentelésére vonatkozó rendelkezések érdekesek számunkra. A kérdés az, hogy e két kiváltság összefüggésbe hozható-e az exemptioval. A kolostor vezetőjének megválasztására vonatkozó rendelkezés igen sokszor szerepel királyi és császári, valamint püspöki és pápai privilégiumokban.12 4 Is-122 Szentpétery /. : Magyar oklevéltan. A magyarországi középkori okleveles gyakorlat ismertetése. (A magyar történettudomány kézikönyve II/3.) Bp. 1930. 36.; Szentpétery /. : Szent István oklevelei i. m. 179-183. 123 Adhuc autem subiungens dico, sit id ipsum monasterium ab omni inquietudine semotum, habeantque monachi post transitum sui cuiusque abbatis alium abbatem securiter eligendi [facultatem/potestatem] et a quocumque velint episcopo consecrandi eum; sitque illis licitum ordines accipere quovis loco et a quocumque episcopo. Ante neminem vero abbatum capella incedat, nisi ante patrem eiusdem monasterii propter reverentiam et sanctitaem ipsius loci moreque episcopi in sandalis missam celebret - DHA I. 40. A „facultas" vagy a „potestas" nyelvtanilag kívánatos lenne, hiányát az eredetiről történő másolás okozhatta, 1. Szentpétery l. \ Szent István oklevelei i. m. 160-162. A jeles kutató szerint tehát ez a rész az eredetiben is megvolt, csak a másolás során rontották el, hagyták ki belőle ezt a szót. 124 A teljesség igénye nélkül például Berthefrid, amiens-i püspök oklevele Corbie-nak (664): „Et cum abbas fuerit de saeculo isto evocatus, quem unanimiter congregatio ipsius monasterii ex semet
