Századok – 2004
Kisebb cikkek - Benda Borbála: 17. század közepi étrend a Nádasdi levéltárból IV/931
KISEBB CIKKEK 933 Thurzók hetente egyszer, pénteken tartózkodtak a húsevéstől. Az ugyancsak a Nádasdyak birtokában lévő Csejtén 1623-1625-ben szintén péntek volt a böjti nap.1 2 Ekkoriban a Nádasdyak — mint tudjuk — még protestánsok voltak. Ε két étrend alapján tehát úgy tűnik, hogy a magyarországi protestáns udvarokra a 17. század elején heti egy napi böjt voltjellemző. Ennek ismeretében szóban forgó étrendünk már biztosan a Nádasdyak rekatolizációját követő időszakból származik. Miután Nádasdy Ferenc 1643-ban katolizált, minden utasításában a pénteki és szombati böjti nap szigorú betartatására szólította fel tiszttartóit.13 A sokat vitatott Nádasdy-étrend keletkezését tehát bizonyosan 1643 utánra tehetjük. Mivel pedig az első hústalan nap október 6-ra esik, vagyis e szerint a keresett évben október 6. péntek volt. Ez alapján 1643-at követően — Nádasdy Ferenc 1671. évi kivégzéséig — az alábbi esztendők jöhetnek szóba: 1650, 1661, 1667. A pontosabb datálásban mindezeken túl tovább segíthet a decemberi hónapnál szerepelő, az étrendtől elkülönülő marginális feljegyzés: „Anno 1655. die 10 Augusti. Volt itt benn Esterhas Mihalj uram űnagysága. Kegyelmednek szolgálok, mint jóakaró uramnak, uramnak, uramnak, tudja azt uram, uram, nagyságos uram, kegyelmes uram. Anno 16" és utána tizenkétszer „uram". Egy vonal alatt 12 Benda·. i. m. 13 Például „Böjt napokon a Catholicusok rende szerint való böjtöket megtartatsa mészárszékekben húst vágatni ne szenvedjen úgy péntek és szombat napokon is, ..." Utasítás Peti György sárvári (?) provisor részére. MOL, Családi Levéltárak, Ρ 1322, A herceg Batthyány család levéltára, A Batthyány család körmendi központi igazgatósága (a továbbiakban Ρ 1322), Instrukciók. ugyanettől a kézírástól rövidebb elmélkedés is olvasható.1 4 Ez a feljegyzés az íráskép alapján ugyan származhat az étrend decemberi részének lejegyzőjétől, de bizonyosan nem tartozik annak szövegéhez, feltehetőleg utólag keletkezett, valaki — mondhatnánk — a későbbi időben magánlevele megszövegezéséhez fogalmazványként használta étrendünket. Ez, ha nem is teljes bizonysággal, de azt valószínűsíti, hogy a forrás ante quem időpontjának az 1655. esztendőt tartsuk, aminek következtében keletkezésének időpontját 1650-re tehetjük. Belényesi Márta az étrend októberi részét elemezve azt a 16. századi főúri táplálkozás-történet fontos forrásának tartotta. Valóban főúri étrendről van szó? Kisbán Eszter szerint bizonyosan nem, hiszen „egyrészt hiányoznak a főúri asztalt kitüntető ételek, másrészt alacsony a fogások száma"1 5 Szerinte „az egyik Nádasdi-birtokon a főúr távollétében ellátott középrétegbeliek" étrendjéről van szó. Megállapítását az alábbiakban saját kutatásaink adataival szeretnénk alátámasztani. Először is vizsgáljuk meg a fogások számának kérdését. A Nádasdy-étrendben ez 4 és 10 között (átlagosan 5) váltakozik. Thurzó Szaniszló főúri étlapján viszont 6 és 20 között, attól függően, hogy az úr otthon volt, vagy sem. Nevezetesen, amikor a nagyúr eltávozott, akkor általában csak 6 tál étket főztek, ha viszont ő is otthon étkezett, akkor minimum 10-et. 14 „Nincsen neked ember maradandó helyed nincsen maradandó városod itt földön az mi varasunkat feinként keresülő etc etc... Elmúlik mint az árnyék ember a te napod etc ... Ember emlékezzél utolsó napodrúl az te életednek kétséges voltárúi tudjad, hogy számot adsz valaha azokrul etc. ... Ur[am] Ur[am] benned meg azon reménységem ninczen teljességgel elhagyott hito[m], noha mostan ostorival szenvedem ugyan te vagy azért..." 15 Kisbán: i.m. 167.
