Századok – 2004
Kisebb cikkek - Benda Borbála: 17. század közepi étrend a Nádasdi levéltárból IV/931
Benda Borbála NÁDASDY-ALKALMAZOTTAK ÉTRENDJE A 17. SZÁZAD KÖZEPÉRŐL A kora újkori táplálkozástörténeti kutatások fontos forrásai az ún. étrendek, amelyekben a régiek nap mint nap feljegyezték, milyen ételeket fogyasztottak ebédre és vacsorára (akkoriban még csak ez a két étkezés számított főétkezésnek). A 16-17. századból magyar nyelven sajnos ez ideig csupán néhány étrend ismert. Ezek közül egyet, Thurzó Szaniszló későbbi nádor egy hónapi étrendjét 1603-ból Radvánszky Béla adta ki még 1893-ban.1 Kiadványát hosszú szünet után végül a Néprajzi Értesítőben 1958-ban Kumorovitz L. Bernát közlése követte A Nádasdyak asztalán 1550 október havában fogyasztásra került ételek jegyzéke címmel.2 1995-ben a Magyar Országos Levéltárban található Nádasdy család archívumában egy hosszabb, majd két évnyi időtartamot (1623. november 1-től 1625. augusztus 31-ig) átfogó étrendre bukkantam.3 Ez a Csejtén keletkezett étrend a feltálalt ételek mellett tartalmazza az étkezésen résztve-1 „Thurzó Szaniszló étlapja Galgóc várában 1603. januárjából." In: Radvánszky Béla: Régi szakácskönyvek. Bp. 1893. 321-391. 2 Néprajzi Értesítő 40. (1958) 143-148. 3 Magyar Országos Levéltár, Budapest; Magyar Kamara Archívuma, Ε 185, Archívum familiae Nádasdy (a továbbiakban MOL Ε 185), Gazdasági iratok 64. csomó. 4 Benda Borbála·. Uradalmi étrend Csejtéről 1623-1625-ből. Történelmi Szemle 38. (1996) 2-3. sz. 277-314. 5 MOL Ε 185 Gazdasági iratok, Kapuvár. vők névsorát, ami alapján egyértelművé vált, hogy a Nádasdyak csejtei uradalmában szolgáló alkalmazottak étrendjéről van szó. Ebből eddig egy három hónapnyi részlet jelent meg.4 További kutatásaim során az említett Nádasdy levéltárban még két rövidebb étrendet sikerült felfedezni. Ezek közül az egyik Kapuvárról származik, és elsősorban egy ottani török rabnak, valamint egy ideig ott dolgozó molnároknak készült ételek leírását tartalmazza.5 A másik pedig a Kumorovitz által immáron több mint negyven esztendeje megjelentetett étrend folytatása, nevezetesen annak november és decemberi hónapja. Ε két hónap azután segített megoldani a már megjelent október havi étrend korábban pontatlan datálásának problémáit is. Miként közleménye címéből is láthatjuk, Kumorovitz az általa közölt Nádasdy-étrend keletkezését 1550-re tette, így az addig ismertté vált hazai étrendek sorában az volt a legkorábbi keletkezésű. Először Kisbán Eszter6 vetette azonban fel, hogy az étrend datálása helytelen. Állítását elsősorban a böjti napok gondos vizsgálatára alapozta.' Az étrendben ugyanis jól kivehető két egymás melletti nap, amikor nem ettek húst, vagyis böjtöltek. Ha elfogadnánk az 1550. évi datálást, akkor a két böjti nap hétfőre és keddre esne a szokásos péntek és szombat helyett, tehát a datálás Kisbán megálla-6 Kisbán Eszter néprajzkutató az 1980-as évek végén kezdett el paraszti táplálkozás mellett más rétegek étkezéstörténetével is foglalkozni. Doktori disszertációját azután 1990-ben e témában írta Ételek és étkezés: Az újkori magyar táplálkozáskultúra kialakulása címmel (Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Budapest). 7 Kisbán Eszter. Egy 16. századi hazai étlap értelmezéséhez. Társadalmi középrétegbeliek asztala egy nyugat-dunántúli Nádasdy-birtokon 1553-ban. Arrabona 31-33. (1994) 166.
