Századok – 2004
Közlemények - Sashalmi Endre: Tulajdonosi dinaszticizmus és államfogalom a 17. századi Oroszországban IV/893
914 SASHALMI ENDRE tői neki kellett volna tiltani alattvalóit... Felhagyván államának mindenfajta kormányzásával megparancsolta, hogy azt egy parázna, egy megvesztegethető személy kormányozza".14 0 Péter 1702-es manifesztumában pedig már ez áll: „Közvetlenül trónra lépésünktől fogva minden törekvésünk és szándékunk arra irányult, hogy ezt az államot (szim goszudarsztvom) úgy kormányozzuk, hogy a közjóról való gondoskodás révén minden alattvalónk egyre inkább a legjobb és legkedvezőbb állapotba kerüljön."14 1 Dixon joggal jegyzi meg, hogy a „nyugati politikai szókészlet" némely eleme már ismert volt 1700 előtt, de hozzáteszi, hogy a nyugati hatások haszna majd csak kb. 1700-tól lesz érezhető.14 2 Mindazonáltal az a tény, hogy a nyugati hatások térnyerése és befogadása, még ha korlátozottan is, ilyen gyorsan megtörténhetett Péter alatt, azt erősíti meg, hogy a 17. században fontos változások mentek végbe a goszudarsztvo jelentésében, s ezek előkészítették a talajt az uralkodói hatalom átfogóbb fogalmi újragondolásához. G. L. Yaney megállapítása, miszerint „az absztrakt cél érzete már Péter reformjait megelőzően is létezett, különben nem lett volna egy Minyin és egy Pozsarszkij",143 tehát helyénvaló a 17. század elejére nézve, de a század végén, amint azt láthattuk, ennél már sokkal többről volt szó. III Bár Nyugat-Európában az állam modern eszméjének megjelenése visszavezethető a (16-)17. századba, a 17-18. század politikai gondolkodását csakis ebből a szemszögből szemlélni, tehát kiragadni a modern államfogalmat a környezetéből és visszavetíteni ennek érvényesülését a múltba, hiba lenne. Annak ellenére, hogy 1700-ra a politikaelmélet középpontjában már az állam szuverenitásának vizsgálata állt, szemben a század elejével, amikor a szuverenitást még alapvetően 140 Baklanova, Ν. A (ed.): Tyetragyi sztarca Avraamija. In: Isztoricseszlrij arhiv VI. Moszkva-Leningrad, 1951.(131-155.) 145 Avraamij egyetlen esetben sem használja a Moszkovszkoje goszudarsztvo jelzős szerkezetet, csak egyszerűen goszudarsztvot ír. Erre lásd Sashalmi (2003) i. m. 92. 141 Polnoje szobranyije zakonov, vol. 4. no. 1910. Ismert, hogy a közjó kifejezés először 1682-ben jelent meg hivatalos dokumentumban, nevezetesen a mesztnyicsesztvo eltörléséről hozott rendeletben. Itt 2 ízben is szerepel obscseje dobro alakban, egyszer éppen a goszudarsztvo vonatkozásában. Fjodor cár a rendeletben először így nyilatkozik a kérdésről: „és nekünk isteni parancs szerint kötelességünkarról intézkedni és rendelkezni, hogy minden ortodox keresztény, rangra és korra való tekintet nélkül, jobb állapotba kerüljön, és hogy ez az állapot megszilárduljon; azokat a dolgokat pedig, amelyek pusztuláshoz és a közjó megkisebbítéséhez vezetnek, kötelességünk lerombolni és kiirtani". Majd kijelenti, hogy a bojárokkal „az állami közjó érdekében folytatott tanácskozás" (ragyi obscsevo goszudarsztvennovo dobra szovjetovanyija) hatására döntött a mesztnyicsesztvo eltörléséről. Russzkoje zakonodatyelsztvo X-XX vekov. Vol. 4. Moszkva, 1986. 38, 42. Mindazonáltal, legjobb tudomásom szerint, a kutatók nem említik, hogy a közjó mellett szerepelnek még ezzel rokon értelmű kifejezések ugyanebben a rendeletben. Fjodor egy ízben hivatkozik a közhaszonra (obscsaja polza), mégpedig olyan összefugggésben, hogy az államügyekben (ν goszudarsztvennih gyelah) erre kell törekedni; Joachim pátriárka vallási pátosszal átszőtt nyilatkoztában pedig megemlíti a nép javát: a cárnak a „keresztény lelkek megváltására, a nép javára (k obscsemu narodnomu dobru)", „uralkodásának halhatatlan hírnevére" kell törekednie. Uo. 40, 41. L. Hughes egyébként joggal jegyzi meg, hogy a vallásos frazeológia hiányzik Péter 1702-es rendeletéből, ellentétben az 1682-es forrással. Hughes, L.: Russia in the Age of Peter the Great. New Haven-London, 1998. 545-546. 273. jegyzet. Ugyanakkor Péter rendelete már alattvalókról beszél, míg Fjodoré ortodox keresztényekről. 142 Dixon i.m. 192. 143 Yaney, G. L. : The Systematization of Russian Government. Social Evolution and the Domestic Administration of Imperial Russia, 1711-1905. Urbana, 1973. 58.
