Századok – 2004
Tanulmányok - Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája IV/793
808 PAPP SÁNDOR (Ha belegondolunk, hogy a Konstantinápolyban nevelkedett Dimitrie Cantemir moldvai vajda 1711-ben a Prút melletti török-orosz összecsapásban valóban átállt a cár oldalára, akkor jogosnak érezhetjük Rákóczi diplomáciai érveit. Erre a kérdésre még alább részletesen visszatérek)61 . Pápai éppen egy hónap múlva érkezett meg titokban. Mindenben a fejedelem előírásai szerint járt el.6 2 Először azonban csak 1706. január 23-án tudta beadni a Portán a prepozícióit,6 3 erre azonban nem kapott semmilyen választ. Úgy vélte, hogy csak hosszabb döntésre számíthatnak, hiszen a Porta megvárja a legközelebbi béketárgyalások eredményeit,6 4 s csak azután kezdenek komoly előkészületekhez, ha látják, hogy a magyarok erősek. Pápai ismereteit a francia követtől, Horváth Ferenctől és a portai méltóságoktól szerezte be, helyzetértékelése tökéletes volt. Pápai követségének legfontosabb feladata a törökökkel való szövetség létrehozása volt. Ezt a kényes kérdést nem lehetett úgy a Porta elé vinni, hogy azt előbb a francia orátorral nem tárgyalják végig. A követutasítást — mint mondtuk — magyarul szerkesztették meg, amelyet a francia követ nem értett, ezért 1705. december 9-10 között Pápai latinra fordította.6 5 Bár Pápai azt állítja, hogy csak a pontokat ültette latinra, a francia orátor mégis tett kifogásokat, amelyek nem kapcsolódtak szorosan az ahdnáméhoz. Nem tetszett neki, hogy a magyar nemzet a szabad királyválasztáshoz való ragaszkodása miatt a francia király jelöltjét sem fogadná el a trónon. A követek kifejtették, hogy nem a francia királyra gondoltak, amikor bekerült az instrukcióba ez a szöveg, hanem olyan erdélyi trónkövetelőkre, akik a nemzet tudta és beleegyezése nélkül akarták a szultántól a fejedelemséget megszerezni. Azt sem javasolta a követ, hogy a szultáni kincstár által fogadott hadakat kérjen a fejedelem, hiszen az veszélyes lehet később számára.6 6 Pápai egyik első jelentésében megemlíti, hogy „communicalltam az oratorral az atnaméba inserálandó punctumokat, mind javallotta, kivéve az utolsót, kirül monda, az királya nem léphetik rá, hogy az török híre nélkül meg ne béküllyék, holott az török most nyugszik az ő ura amig hadakozik, még is consensusával tselekedjék. "6 7 Ez a kijelentés azon túl, hogy fényt vet a magyar diplomácia francia függésére, bemutatja, hogy a portai tárgyalások folytatása során az ahdnáme-tervezetben és az előterjesztésben milyen változtatásokat eszközölték. Mielőtt azt ecsetelném, hogy milyen tényezők hatására változtatta meg Pápai a fejedelem nevében kiállított követutasítását, s végül is milyen pontokból álló ahdnáme-tervezet született meg a konstantinápolyi erdélyi házban, le kell szögezni, a fenti instrukció és ahdnáme pontok nem kerültek soha a nagyvezír elé. Ennél a pontnál fel kell hívnom a figyelmet egy latin nyelvű okmány-61 Kantemir, Dimitri (Dimitrie Cantemir): Osmanli ímparatorlugu'nun yükseli§ ve çôkû§ tarihi. II. Istanbul, 19982 865. 62 Ráday /., 503. Pápai János levele II. Rákóczi Ferenchez. 1705. 11. 29. 63 Ráday /., 512-523. Pápai jelentése II. Rákóczi Ferencnek 1706. 02. 11.; Pápai, 1963. 75. 64 A nagyszombati béketárgyalásokról tudtak a törökök, melyeket angol, holland közvetítőkön keresztül folytatott Rákóczi. A megbeszélések 1705. 10. 27-én kezdődtek és 1706. 07. 22-én eredménytelenül zárultak. 65 Pápai, 1963. 57. 66 Pápai, 1963. 57. 67 Ráday I., 449:3.; MOL G 15. Rákóczi-szabadságharc lt. 1.1. Caps 22.
