Századok – 2004
Tanulmányok - Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája IV/793
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC TÖRÖK DIPLOMÁCIÁJA 805 bői kiderül, hogy Hüszein ügyében már korábban is leveleztek egymással. Ót is tudósítja, hogy Rákóczi válaszáig zár alatt tartja a béget.4 8 Hüszein Rákóczinak saját kezűleg írt magyar nyelvű levelében támadást indított Rákóczi portai követei ellen, azt állítva, hogy a magyarok elsikkasztották Rákóczi pénzét, s ezért eredménytelen maradt az ő korábban sikerrel kecsegtető vállalkozása. Azt állítja, hogy amikor Pápai és Horváth Ferenc találkoztak egymással, akkor nem a fejedelem utasítása szerint kezdtek tárgyalni a Portán. Ο azonban mindent elvégzett, amit Rákóczi rábízott. „Én megh végeztem az dolgott hogj az Fermánt ugy adgják, hogyh, 10000, Arnott, 10000 Jamánszadák, 10000 Buczaki Tatár s tíz hász Jancsárt is Babadákbul, azokhoz rendelték volt Kurt pasát, Beker pasát velek edgyiit pedigh rendeltek volt engemetis sok tatárral, s az fermányokatis mind azokra ki atták. Osztán az ki az Fejedemi ajándékokat küldött volt le az uraknak, aztat megh tagadták, s azt mondták, hogy az fejedelem semmit sem adott, " s ezen felháborodott a Porta, és visszavonták a segítséget, széjüelszakították a kiadott parancsokat, és a követeknek kirendelt ellátmányt (tain = tayin) is, amit a hivatalos külképviseleteknek a Porta fizetett, visszavonták. A fentiek ellenére azt állította az ál-követ, hogy nem veszett el minden. Ha a fejedelem azoknak a váraknak a kulcsait, melyeket elfoglalt a Habsburgtól, s valamikor török kézen voltak, átadja, ha az egri törököket, akik akaratuk ellenére maradtak keresztény fennhatóság alatt, visszaküldi az Oszmán Birodalomba, ha kezeseket küld az urak közül a Portára, s ha levélben is kinyilatkoztatja a hűségét, mint azt az ősei is tették, akkor egy hónap alatt elrendezi a török segítség dolgát. A levél végén még egyszer kifejti, hogy mindennek az oka Pápai János, aki még a francia orátorral sem engedte, hogy beszéljen. A magyar nyelvű levél végén rövid, két soros török utóirat található: „ben faziletlü ve muhabbetlü der-devlet dost-i huzûr-i se'âdetlerine ma'lûm ola-ki yarari (!)'aziz dost Dôbreçinli Sabô Yânô§ ile sözüm bír olmagla cenâb-i huzûrlarina ise anunla sipârû§ eylemiqizdür andan sû'âl eyleyesiz. [Nagyságos szeretett uram, boldogságos baráti udvarán szolgáljon tudomására, hogy jó barátommal, Debreceni Szabó Jánossal49 egy a szavam, ővele együtt voltunk megbízva, őt kérdezze!]"5 0 A Rákóczi mellett lévő díván efendinek, Ahmed agának5 1 küldoltság török forrásai nyomában. (Szerk.: Dávid, Géza) Budapest, 1993. 438. Budapest Oriental Reprints Series A6. Nr. 14. (Továbbiakban csak az eredeti oldalszámokat jelzem.) 48 MOL Rákóczi szbh-lt. G 15. 3. Caps. A/l. Literae Missilis Turcicae, fasc. 19. fol. 21.; Fekete, 1935. 134. 21. 49 Szabó Jánosról csak egy adatot ismerek, 1706 szeptemberében utasításokat küldött vele II. Rákóczi Ferenc Nándorfehérvárra, az ottani ügyvivőjének, Pápai Gáspárnak. Ráday I., 694. Úgy tűnik, hogy a török területre irányuló levelezést szállító postaként alkalmazták, s mint ilyen, valószínű Thököly régi emberei közé tartozhatott. Mivel ő a fenti eset után is szolgálatban maradt, azután, hogy kitudódott Hüszein turpissága, bizonyára nem tartották bűntársnak a tárgyalt ügyekben. 50 MOL G 15. Rákóczi-szabadságharc lt. Gyűjteményes rész, G 27 Országos politikai iratok fol. 129-130. 51 Díván efendisi. A vezíri méltóságok mellett szolgáló írnok neve. Pakalin, Mehmet Zeki: Osmanh Tarih Deyimleri ve Terimleri Sözlügü. I. Istanbul, 1946, 462. Ilyen értelemben a Rákóczi mellett tartózkodó török titkárra utal. Benda Kálmán nem találta nyomát, hogy 1706-tól valóban működött volna muzulmán vallású török tolmács Rákóczi udvarában. (Ráday II, 24.) A fenti levélváltás a török írnok, tehát a díván efendi működését igazolja. A nevét is tudjuk, Ahmed agának hívták. Ráday I, 571.; Seres, 2001. 119. Egy kifizetési jegyzéken fennmaradt a neve: Bende-i Ahmed be§e kâtib-i krâl, vagyis Ahmed bese szolga, a király írnoka.
