Századok – 2004
Tanulmányok - Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája IV/793
806 PAPP SÁNDOR dött török levél is hasonló tartalmú. 52 Hogy a leírásának nagyobb nyomatékot adjon a bég, készített egy levelet a tatár kán nevében, amelyben „Gázi Giráj" tudósította a fejedelmet, hogy a küldötte továbbutazott a Portára, ahol összejátszva egy díván efendivel eltitkolta a beküldött ajándékot. A részletes tájékoztatást szóban a levél vivője, Hüszein ismerteti.5 3 Maga Rákóczi fejedelem nehezen fogadta el, hogy egy ál-követ így rászedte. Márciusban még az volt az álláspontja, hogy Ali/Hüszein biztos nem hazudott, csak a Porta játssza el, hogy nem tud semmiről, így akarja a korábban elkezdett barátkozást, amely feloldhatja a Habsburgokkal kötött békét, megakasztani. Tudniillik 1705. november 11-én Erdély határainál, a zsibói szorosban II. Rákóczi Ferenc súlyos vereséget szenvedett Ludwig Herbeville gróf altábornagytól, ami visszafogottabb magatartásra késztette a törököket. Hüszein valós megbízása csak annyiból állt, hogy tájékoztassa a magyar fejedelmet Gázi Giráj kán hatalomra kerüléséről. Rákóczi még 1705 végén követségbe küldte Bay Mihályt és Pápai Gáspárt a Krímbe, hogy a remélt tatár katonai támogatást biztosítsák számára.54 A követek 1706. január 31-én tárgyaltak a kánnal, aki nagy tisztességgel fogadta őket. Megerősítette, hogy valóban ő küldött követet Rákóczi fejedelem udvarába. A tatár kalandor történetét innen nem folytatjuk tovább, hiszen csak annyiban tartozott eddig is a témánkhoz, hogy a fellépésére indította az első követséget a Portára Rákóczi Ferenc. Lezárásként megemlítendő, hogy úgy tűnik, sikerült megszabadulnia a belgrádi pasa fogságából, hiszen 1706 nyarán jelentkezett a Habsburg internunciusnál, Christoph Ignatzi von Quarientnél is, hogy Rákócziról információkat szolgáltasson. Azonban Quarient gyorsabban átlátott rajta.55 Bár a kán a legnagyobb jóindulatot mutatta a magyarok iránt, s mindent megígért, világosan kifejtette: csak a szultán utasítására indulhatnak a tatár seregek a fejedelem megsegítésére.56 Ugyanezeket két levélben is tudatta a kán a fejedelemmel.5 7 Az ügy megoldásának kulcsa tehát Konstantinápolyban volt. 1705 augusztusában nagy diplomáciai manővert kezdett a magyar fejedelem, hogy a szabadságharcnak nemzetközi támogatást szerezzen. Be kívánt kapcsolódni a svéd-orosz konfliktusba, mégpedig úgy, hogy a török államot szembe akarta fordítani I. Péter cárral. Elküldte követségbe Ráday Pált XII. Károly svéd királyhoz, akinek felajánlotta a közvetítését a Porta irányába. A király nem akart 52 Fekete, 1935. 142. Nr. 45. 53 MOL Rákóczi szbh-lt. G 15. 3. Caps. A/l. Literae Missilis Turcicae, fasc. 19.; Fekete, 1935. 129. 5. 54 A követutasítás olvasható: Ráday I., 460-464. 1705. 10. 10.; A követség részletes naplóját kiadta Thaly, 1873. 538-552, 603-618. 55 ÖStA HHStA Türkei I, (Turcica) Karton 177 Konv. 2 (1706) fol. 27-41. 1706. 08-09. hónapok. Extract über an Ihre Kays. May. von dero an der Ottomanischen Porten befindlichen extraordinari abgesandten Christoph Ignatzi von Quarient; fol. 63-80. 1706. 09. 03. 56 Thaly, 1873. 610. 57 Fekete, 1935. Í29. Nr. 6-7.; Felmerült bennem, hogy ezek a dokumentumok is hamisítványok, de a filológiai és diplomatikai vizsgálatok, a káni tugra, a pecsét kétségtelenné teszi az okmányok eredetiségét. A kán levelének jelzete: MOL Rákóczi szbh-lt. G 15. 3. Caps. A/l. Literae Missilis Turcicae, fasc. 19.; A kánra lásd: Bennigsen, Alexandre - Boratav, Perteu Naili - Desaive, Dilek -Lemercier-Quelquejay, Chantai: Le Khanat de Crimée dans les Archives du Musée du Palais de Topkapi. Paris, 1978. 366. 1704. dec.-1707. április.; fils de Hadji Selîm Girây I.; ser'asker de Bujâq, nûreddîn de Devlet Girây I., qalgha de Hâdji Selîm Girây I., khan de Crimée (1704-1707.) 430.
