Századok – 2004
Tanulmányok - Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája IV/793
804 PAPP SÁNDOR Ferenccel, akinek titokban szövetségi ajánlatot tett.4 5 Ennek hatására indult útnak Pápai János, akinek már Horváth Ferencnél sokkal szélesebb körű megbízatása volt. Felhatalmazta a fejedelem, hogy nemcsak tárgyalhatja, de meg is kötheti a szövetséget a Portával. Mivel Rákóczi fejedelem minden követe számára kötelezővé tette a rendszeres naplóvezetést, illetve a külképviseletek hosszú titkosírásos levelekben számoltak be az idegen udvarokban viselt dolgaikról, az első Pápai követségről, s ebben Ali/Hüszein bégről rengeteg adatot ismerünk. A „nagyvezír" ál-követe nagyon gyanúsan viselkedett az utazás alatt. Pápai a naplójában már az első napokon arról szól, hogy miként lassítja az utazást, de a megbízólevele sem volt rendben, hiszen sehol sem akartak neki ingyen vezetéklovat és szállást adni. Pápai a gyanúját megosztotta Ferriollal, a francia követtel, aki maga is problémásnak ítélte a helyzetet. Végül arra határozták el magukat, hogy együtt játszanak a követtel. Ha a2. valóban a nagyvezír embere, akkor kihasználják a segítségét, ha azonban nem, akkor a tárgyalások közben biztos elárulja magát, és lelepleződik. Pápai János 1706. január elsején hosszasan beszámolt az addigi tevékenységéről. A „bég" egy szolgáját küldte hozzájuk, miszerint aznap a nagyvezír audiencián fogja fogadni a magyar követeket. Horváth Ferenc, aki Pápai megérkezése után az isztambuli magyar külképviselet második számú emberének számított, elment a béghez, aki megkérdezte, hogy a „discretiót", vagyis a szultáni tisztviselők diszkréciójára, lefizetésére szolgáló pénzt elhozta-e? Ezt az összeget a bég bátyjának és a nagyvezír tihájájának (kethüda) kellett volna átadni, ami azonban újabb gyanút keltett a magyarokban. így aztán azt állították a tatárnak, hogy náluk semmilyen pénz nincs, ami persze nem volt igaz, hiszen 4000 aranyat küldött Pápaival a fejedelem a portai méltóságok megvesztegetésére. A bég tovább játszotta a játékát, elkísérte a magyar követet a nagyvezír kapujához, de amikor kijött az épületből a vezír kethüdája, hogy fogadja a magyarul muftinak nevezett sejhüliszlámot, a bég elbújt, hogy senki ne is lássa, majd újra előjött, azt állítva, hogy tárgyalt a kethüdával, aki azt üzeni: aznap elmarad a magyarok audienciája.46 Bár az isztambuli magyarok már kiismerték az ál-követet, az mégis tovább folytatta az egyre veszélyesebb színjátékot, s ismét Magyarország felé fordult, hogy megkísértse szerencséjét. 1706 tavaszán ismét Belgrádban látjuk, ahol azonban mint gyanús személyt Haszán pasa lezáratta, majd írt egy levelet II. Rákóczi Ferencnek, melyben beszámolt a bégről. Eszerint jelenleg is levelet hozott mind a kántól, mind a kalgai szultántól II. Rákóczi Ferencnek. Jelentette, hogy ismét a vezír agájának adta ki magát [Karán]sebesen, jogtalanul követelt magának Temesváron kocsit, és birtokában van egy levél, amelyet a temesvári pasa kethüdája nevére hamisítottak. Mivel attól tart, hogy az említett tatár levelek is hamisak, kéri a magyar fejedelmet, hogy igazolja Hüszeint, mert addig nem engedi el.4. Ugyanakkor a Rákóczi táborában lévő francia követnek Des Alleurs-nak is írt levelet a pasa, amely-45 A tatár kánhoz igyekvő követek, Bay Mihály és Pápai Gáspár 1706. január elsején a babadagi pasa, Juszuf audienciáján vettek részt, ahol részletesen beszámoltak arról, hogy a fejedelem miért küldte őket a kánhoz. A pasának elmondták, hogy a nagyvezír agáját küldte a fejedelemhez, aki erre elküldte a követét (Pápai Jánost) Isztambulba a szövetségről tárgyalni. Thaly, 1873. 545-550. 46 Ráday I., 520. Pápai János jelentése II. Rákóczi Ferencnek. Konstantinápoly, 1706. 01. 01. 47 MOL Rákóczi szbh-lt. G15. 3. Caps. A/l. Literae Missilis Turcicae, fasc. 19.; Fekete Lajos: A Rákóczi-Aspremont-Levéltár török iratai. Levéltári Közlemények 13 (1935) 132. Nr. 14.; uő. A hó-
