Századok – 2004
Tanulmányok - Papp Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája IV/793
798 PAPP SÁNDOR feltartóztatta. Michael Talman jelentése ugyan arról szól, hogy a követet még a szultán is fogadja, de Benda Kálmán rámutatott, hogy ez bizonyosan tévedés. Viszont Thökölyhez eljutott Szent-Andrási János, aki tárgyalt az öreg kuruc fejedelemmel. A magyar diplomáciai tervekben az szerepelt, hogy olyan fontos kérdésben, mint a katonai segítség, a francia király állandó portai rezidense közvetítésére hagyatkoznak. A nagyvezír azonban közvetlen tárgyalások megkezdését szorgalmazta. Áttekintve a Rákóczi-szabadságharc nyolc éves történetét, úgy tűnik, hogy a konstantinápolyi Habsburg-követség a legforróbb napokat 1704 tavaszán élte meg. A helyzet komolyságát mutatja, hogy időközben a Habsburg-udvar rászánta magát, hogy állandó követet küldjön a Portára. A kiválasztott személy azonban visszautasította a —jelen esetben kétesnek tűnő megtiszteltetést —, így a konstantinápolyi ügyekben már valamelyest járatosságot szerzett Talmant nevezték ki 1704 áprilisában internunciussá.19 Az oszmán fővárost lázban tartották a magyar katonai sikerek. Még senki sem tudhatta biztosan, hogy milyen irányban is indulnak el a török seregek. Három lehetőség kínálkozott: Moreában Velence ellen, a Krímen keresztül Oroszország ellen, és természetesen harmadikként a magyarországi beavatkozás. A portai pasák ugyan nyugtatgatták Talmant, hogy ez az utóbbi lehetőség nem áll fenn, ámde ő nem bízott teljesen a szavukban.2 0 Később világossá vált, hogy a Porta Moszkva ellen fegyverkezik, ezért a követet arra utasították Bécsből, hogy a béke megőrzése érdekében kerülje a szorosabb kapcsolatot az orosz állandó követtel.2 1 Bár az Oroszország elleni török támadás lehetősége idővel nőttön nőtt, Talman mégis szükségesnek látta a Haditanács figyelmét felhívni arra, hogy a konstantinápolyi lakosság még mindig a karlócai béke felrúgásáról beszél. így aztán további lehetőséget látott arra, hogy a magyarországi beavatkozás mégse kerüljön le a napirendről „von krieg wider hungarn reden zum friedensbruchs wurde benötiget werden. " Emlékeztette a Haditanácsot, hogy a legutóbbi háború idején, amikor a török seregek Magyarország ellen masíroztak, raktárokat hoztak létre Philipopolban (Philippopel = Plovdiv), Szófiában és Nissben, ahonnan hajókon felhozták a katonai felszerelést a harcoló alakulatokhoz Belgrádba. Ha újra kitör a háború, várható, hogy hasonlóan fognak eljárni.22 19 ÖStA HHStA Türkei I. (Turcica) Karton 176 Konv. 2.(1704) fol. 49-72, 79. 1704. április Const. (Ez Talman nagykövet első jelentése.) 20 „kann noch dato niemandt erfahren, die mehreste doch vermeinen, wider Morea, andere wider Moscau und andere wider Hungarn. Wiewohl die Ministri der Porten sich ale freundtlicher zeigen, vnd den geschlossenen frieden mit Ihro Kays. Mayst. genaw zuobserviren versprochen, ich aber verhoffe, das Euer durchlaucht, auch deme was der gesandte Ibrahim Effendi in commissis hat der Porten inention von selbsten werden sondieren können." ÖStA HHStA Türkei I. (Turcica) Karton 176 Konv. 2.(1704) fol. 1-3. 1704. 01. 03. praes. 1704. 02. 08.; fol. 4-9. 1704. 01. 19. praes. 1704. 02. 18. 21 „5to Gegen den Moscovitischen gesandten (mit welchem wohl auch noch mehrers zurickh zuhalten) observiert werden mueß, dahingegen derselbe mit den Engelländisch. vnd Holländischen verteuliche communication zupflegen, vnd gesambter hadt iedes mahl causam communem mit Rath, vnd thatt zubefürdern sich zubeeifernhaben wirdt." ÖStA HHStA Türkei I. (Turcica) Karton 176 Konv. 2. (1704) fol. 10-15. Wien, 1704. 01. 24. 22 „Anbey weilen ich wehrenden Vergangenen krieg mit äugen gesehen, das die Porte wider hungarn marschierende trouppen zu Phillipopel, Sophia undt Nissa veschiedene Magatzinen gehabt, vnd das für die subsitenz der armee ein hungarn nothwendige proviant in schiffen von der miteren donau hienauf Vnendpörlich bis Belgrad hat mießten gefüchrt werden, trage ich genawe obacht ob
