Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
74 HONVÁRI JÁNOS nosoknak módjukban állt a cséplőgép javítási kötelezettség alól kibújni. Vagyis azokat a roncsokat, amikkel az ÁMG már nem tudott mit kezdeni, a magánosokkal még ki akarták javíttatni. És ha nem tudták kijavítani, akkor megbüntették őket. A gazdaságpolitika első számú irányító testülete azonban ezekkel az „eredményekkel" egyáltalán nem volt elégedett. Ezért a Népgazdasági Tanács 1951 végén és 1952 nyarán elrendelte a még magántulajdonban lévő összes mezőgazdasági nagygép felvásárlását.15 9 Erre a célra 1952 első negyedében újabb 25 millió Ft-ot különített el újabb magángépek felvásárlására. 16 0 A Gépesítési Főosztály az akció egész évi költségét mintegy 43 millió Ft-ra becsülte.16 1 Erdei Ferenc 1952. január 5-én azt írta Keresztes Mihálynak, hogy Gerő Ernő „feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a magángépek felvásárlását teljesítőképességünk maximumáig növeljük". Ennek érdekében utasította a gépesítésért is felelős miniszterhelyettest, hogy állapíttassa meg a gépállomásokon, állami gazdaságokban maximálisan kijavítható traktorok és cséplőgépek számát. „Az így megállapított felvásárlási tervet összhangba kell hozni a Pénzügyminisztérium adóintézkedéseivel abból a célból, hogy az adózási intézkedések következményeképp ne korlátlanul és bizonytalan mennyiségben kerüljenek ezek a gépek birtokunkba. Lehetne egy olyan rendszabályt alkalmazni, hogy azokra a gépekre, amelyekre nekünk szükségünk nincs, viszont jelenlegi birtokosa valószínűleg üzemeltetni tudja, bizonyos adómérséklést vagy moratóriumot lehetne adni."16 2 A tetszés szerint srófolható adóprés és a felhalmozódó adóhátralék fejében történő zálogolás 1952 januárjától vált a mezőgazdasági gépek „felvásárlásának" fő útjává. A pénzügyi apparátus 1951 végére a „kulákok" adóhátraléka fejében 12 megyében 104 traktort, 138 cséplőgépet, 18 kazalozót és 33 traktorekét zálogolt le, amelyeknek az átvétele — felsőbb intézkedés hiányában — addig még nem történt meg. A betervezett gépfelvásárlás „sikere" érdekében az MDP KV Mezőgazdasági Osztálya 1952. január 4-én azt javasolta Hegedűs András osztályvezetőnek, hogy az adóbehajtás vonalán „az eddigitől eltérően" gyorsítsák fel a mezőgazdaság gépek tulajdonosainál az üzemképes vagy kis javítással üzemképessé tehető gépek zálogolását. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy mindig azt transzferáltak, ami az adott pillanatban a leginkább hiányzott. Korábban a kulákok állatait, épületeit, földjeit vették el, mert a tsz-ek szervezése miatt arra volt nagyobb szükség. 1949. június 30-tól 1952 november 30-ig összesen 6450 lakóházat, 16 047 gazdasági épületet, 2567 igás és haszonállatot, 159 Lásd a 327/17/1951. és 347/1952. NT sz. határozatokat. 160 A költségeknek csak a kisebb részét (10 300 ezer Ft-ot) tette ki a felvásárlási ár, a többit a javítás, a beszállítás és az akció lebonyolításának költsége tette ki. Az FM 1952 első negyedében mintegy 1000 traktor, 1200 cséplőgép, 200 kévekötő aratógép, 500 kazalozó és 300 traktoros munkagép felvásárlására látott lehetőséget. (XIX-K-l-ah 9. doboz. Az FM 1951. december 4-i előterjesztése a Népgazdasági Tanácshoz.) 161 A traktorok, cséplőgépek, aratógépek stb. vételáraként 17 800 ezer Ft-ot akartak fizetni, a gépek javítása a tervek szerint 21 900 ezer Ft-ba kerül majd, a 30 felvásárló bizottság és 3 ellenőrző bizottság költségei 1280 ezer Ft-ot, a gépek beszállítása 2000 ezer Ft-ot emészt fel. (XIX-K-l-x 80. doboz. FM Gépesítési Főosztály 1952. január 23-i tervezete az 1952. gépfelvásárlás konstrukciójáról.) 162 MOL XIX-K-l-ah 9. doboz. Erdei 1952. január 5-i levele Keresztes Mihálynak. (Kiemelés tőlem - H. J.)
