Századok – 2004
Közlemények - Czövek István: A francia; orosz konzervatív közvélemény és a kettős szövetség III/719
730 CZÖVEK ISTVÁN A Szin Otyecsesztva idéz német lapokat, s ezekből kiderül, valamennyien úgy vélik, hogy a két állam szövetsége Oroszország és Franciaország ellen irányul.70 A francia Soleil félelmének is hangot ad az orosz lap, amikor közzéteszi egyik megállapítását, mely szerint „félő, hogy a Bismarck kezében Kelet felé fordított fegyver Nyugat felé fog elsülni".71 A Szin Otyecsesztva saját véleményét ezek összegzéséből alakítja ki, amikor kijelenti: „Mind az angol, mind a németosztrák-magyar tábor Oroszország felhasználásával, véráldozatok nélkül akarja elérni célját."7 2 A Szin Otyecsesztva itt a berlini kongresszusra utal. A „békésen hódító" politikához szerinte az első lépést a berlini kongresszus jelentette, mely főként Anglia és az Osztrák-Magyar Monarchia számára hozott kedvező eredményeket. A polgári Novoje Vremja7 3 hozzászól ehhez a kérdéshez, és kijelenti, hogy Bismarck is igényt tart hasonló babérokra, ezért kezdeményezte a közeledést Ausztria-Magyarországgal. ,,Az elmúlt évben összegyűlt nála egész Európa. Beaconsfield gróftól Suvalov grófig mindenki. Ezért tűnik különösnek, hogy a német kancellár most maga keresi a kapcsolatokat."7 4 Ebből kiindulva azonban úgy véli, hogy ezúttal inkább kereskedelmi, és nem diplomáciai kapcsolatok kiépítéséről van szó, s a találkozók nem rejtenek magukban komoly veszélyt Oroszország számára.75 Viszont megállapítja, hogy „nincs ma olyan bolond Európában, aki úgy gondolná, hogy ez a szövetség egyenrangú felek között jött létre. A Bécsből érkező hírek így továbbra is hűtik a német hevességet"7 6 - írja a lap. De a kapcsolatok látható szorossága két partner között az orosz közvéleményt szintén hűti, és ez felveti a kérdést: „Mit várhatunk attól a politikától, mely ilyen fordulatra volt képes akkor, amikor Oroszország a ténylegesnél gyengébbnek mutatkozott, ha egyszer valami súlyos kudarc éri?"7 7 A Novoje Vremja egyébként elég hevesen fogalmazott, amivel azt érte el, hogy a cenzúra és a III. Ügyosztály erősen figyelte. Egy ágensi jelentésből kiderül, hogy nem vette komolyan ez utóbbinak tevékenységét. „A Novoje Vremja kiadója, Szuvorin — egyben a lap szerkesztője — hangosan hahotázott a Valujev közreműködésével készülő sajtótörvény tervezetén — írja az ágens —, és kigúnyolta azt a tényt, hogy irodalmárokat és kiadókat is bevontak a bizottságokba, mely emiatt — úgymond — a demokratizmus látszatát kelti a tervezet előkészítésével kapcsolatban."78 Szuvorin azonban lapjában ennek a véleményének nem adhat hangot. A bonni Külügyi Levéltár I. A. B. i. Rußland No 65. fondjában 10 207 számon gyűjtötték össze azokat a francia újságokat, amelyek részletesen foglalkoznak Bismarck bécsi útjával, s kemény kritikával illetik a köztársasági Franciaország kül-70 Szin Otyecsesztva, 1879. október 16/28. 71 Szin Otyecsesztva, 1879. október 16/28. 72 Szin Otyecsesztva, 1879. október 22/november 3. 73 1868-ban alapították, A. Sz. Szuvorin kezében hamarosan a nacionalizmus, söt a sovinizmus egyik legjelesebb szócsövévé vált. 74 Novoje Vremja, 1879. augusztus 31/szeptember 12. 75 Novoje Vremja, 1879. október 12/24. 76 Novoje Vremja, 1879. október 21/november 2. 77 Uo. 78 CGAR f. No 109. op. No 1.
