Századok – 2004
Közlemények - Czövek István: A francia; orosz konzervatív közvélemény és a kettős szövetség III/719
FRANCIÁK, OROSZOK ÉS A KETTŐS SZÖVETSÉG 731 politikai kurzusát. A Le Pays, a L' Estafette, a Gazette de Voss, a Le Français, a Le Siècle azon számait, amelyekben az alakuló kettős szövetségről cikkeznek, begyűjtik a francia-német követségre, elemzés után megjegyzéssel látják el, és továbbítják Berlinbe.79 Míg az orosz űjságok nagyobbrészt külföldi híranyagból állítják össze cikkeiket, a francia köztársaság külpolitikájával szemben álló fent említett lapok belső hírforrásra támaszkodnak. Kezdjük a konzervatív, korábban bonapartista, 1848 előtt alapított félhivatalos Le Pays-vel,8 0 amelyet a párizsi német követségen tanulmányoztak át, majd Berlinbe postáztak. Az újság 1879. szeptember 28-án idézi a Le Temps-t8 1 Bismarck8 2 bécsi francia követnél8 3 tett látogatásával kapcsolatban, ahol is a kancellár a következőt mondta: „Sietek megragadni az alkalmat Excellenciás Uram, hogy a leghatározottabban biztosítsam Önt afelől, hogy Németország és Ausztria (sic!) közötti bizalmas kapcsolatok nem kell, hogy nyugtalanítsák Franciaországot és nem kell, hogy sértődékenységet ébresszenek benne. Ez a kapcsolat nem csökkentheti és nem ronthatja meg a két ország között fennálló jó viszonyt."8 4 A Le Pays ezen túl értékeli a bécsi francia követet is. Az a véleménye, hogy kevésbé ügyes diplomata, mint amilyen kereskedelmi miniszter volt.85 S ezzel kapcsolatban az újság felveti a francia diplomácia tárgyalási színvonalát, amelyet felkészületlennek tart. „Vagy hozzá kell szokjunk: a republikánus diplomácia oly rosszul tárgyal, hogy már ilyen kis dolgoknak is örvendezni kell?"86 A L' Estafette8 7 már 1879. szeptember 28-ai vezércikkében foglalkozik Bismarck 1879. szeptember 21-24. közötti bécsi látogatásával. Ebben kijelenti: ,A köztársaságnak nincs szégyellnivalója sem Ausztria sem pedig Oroszország előtt."88 Ugyanakkor érdekes újságírói technikai momentum az a tény, hogy a L' Estafette • is a Temps-ből kapta Bismarck bécsi tárgyalásáról a távirati hírt. Az újság szkeptikus az európai békét illetően: „így hát ha lehet hinni annak a hírnek, amelyet néhány napja kaptunk a különböző hírügynökségektől, minden a legnagyobb rendben megy."89 79 PA Bonn I. A. B. i. Rußland No 65. 10207. 1-14. 80 Korábban liberális, protestáns lap, amelyet 1868 előtt alapítottak. 81 A Le Temps-t 1861. április 25-én hozták létre, és mint a francia diplomácia hangját tartják számon. Alapítója, Auguste Nefftzer (1820-1876) a strasbourgi teológiát végezte el, és huszonhárom évesen a La Presse-nél dolgozik. Nefftzer nagy fontosságot tulajdonított a külföldi hírek minél gyorsabb publikálásának. Londonban Luis Blanc, Rómában Andre Erdan, Németországban Louis Seinquerlet, az USA-ban Georges Clemenceau dolgozott kiküldött újságíróként. Az újság egy mérsékelt parlamenti köztársasági államforma irányába tolódott el, a katolikus koncepciók megingathatatlan ellenségeként lépett fel. A La Temps keveset cikkezett Oroszországról és Törökországról, de nagy figyelemmel kísérte a német eseményeket és az Osztrák-Magyar Monarchia politikáját. A bismarcki irányvonalat szemlélve hamar rájön, hogy egy katonai vereség végzetes lehet Franciaország számára, s félredobva óvatosságát 1870-ben nyíltan szembenállt Thiers háborúba lépésével. 82 Bismarck 1879. szeptember 21-24 között tárgyalt Bécsben. 83 Teisserence de Bort-ról van szó. 84 Le Pays, 1879. szeptember 28. PA Bonn I. A. B. i. Rußland No 65. 10207. 1. 85 Uo. 86 Uo. 87 Konzervatív, katolikusellenes újság, elsősorban a középpolgárság lapja. 1868 után alapították. 88 L'Estafette, szeptember 28. PA Bonn I. A. B. i. Rußland No 65. 10207. 2. 89 Uo.
