Századok – 2004

Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673

KÖZLEMÉNYEK Ugr ai János EURÓPA POLITIKAI MEGTEKINTÉSE 1825-BŐL A reformkor legelején egy pályakezdő vidéki kollégiumi professzor kéziratos munkájában olyan hangnemben, és olyan szempontok szerint elemezte az európai politikai viszonyokat, mintha a forradalom napjaiban vetette volna papírra gondolatait. Csengery József, a frissen katedrára lépett sárospataki világtörténet-, oklevéltan- és latinirodalom-tanárnak az alábbiakban közölt tanulmánya érzékelteti, hogy a cenzúra mellőzése esetén korántsem volt ismeretlen a tanárok részéről sem a radikális hangvétel. A nemesi származású Csengery 1796-ban az abaúji Vily községben született. Iskoláit az elemitől az akadémiai tagozatig végig Sárospatakon végezte, egyetlen évre szakította csak meg itteni tanulmányait: 1818-ban a Szepességbe utazott, ahol németül tanult.1

Végzős hallgatóként, 1824-ben a kollégium tanárává választották, miután az előző tanévet bécsi peregrinációban töltötte.2

Ezután élete végéig a pataki iskolában szolgált, 1850 augusztusában halt meg. Nem túlzottan fordulatos élete során az 1830-as évek elején rövid ideig a kollégium vezető tanára, rector-professzora is volt.3 Csengery nem sorolható a termékeny szerzők közé, csak egy-két kisebb írása jelent meg nyomtatásban, valamint két jelentősebb önálló kötet fűződik a nevéhez.4

Vaskos világtörténeti összefoglalója mégis jelentős könyvnek számít, mivel a reformkorban ez volt az egyetlen, amely magyar nyelven szolgálta a történeti események tanítását a protestáns iskolákban. E közel négyszáz oldalas mű az akkori viszonyok között szokatlan arányban szól a különböző korszakokról. A bevezetést követően röviden tárgyalja az ókori és középkori eseményeket, s nagyrészt az újkorral foglalkozik. A szerző mindvégig szem előtt tartotta, hogy könyve a tanuló if júságnak szól, ezért tudatosan igyekezett érzelmi hatásokat kelteni, s annak pedagógiai hasznát kiaknázni. A svájci szabadságharc, az 1812-es spanyol polgári alkotmány vagy az 1830-as lengyel felkelés részletezésével is jelzi politikai véleményét. Az európai állapotokról szóló, kevéssé tagolt tanulmánya5

az 1820-as években aktuális erőviszonyokat, az államok bel- és főként külpolitikai törekvéseit 1 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. kötet. Budapest, 1893. 267-268. hasáb. 2 Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára (TIREKL), Sárospatak. B. LXX. 31.803. Szinnyei egy évvel későbbre datálja a bécsi tanulmányokat. 3 TIREKL. B. LV 23.827. 4 Önálló művei: Fordítói gyakorlatok magyarból diákra. Sárospatak, 1840. (Társszerző: Zsarnay Lajos.); Az egyetemes történettudomány vázlata. Sárospatak, 1843. Valamint: Somlyai Báthori Zsófia. In: Felső-Magyarországi Minerva 1831. 401-411. 5 Európai politika[i] megtekintése 1825-ben. Kézirat. Tiszáninenni Református Egyházkerület Kézirattára, Sárospatak. Kt. 549.