Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
596 VÁRI ANDRÁS sághoz. Még feltűnőbb az időpont, Rothweiler vallomása szerint, „midőn az Etsediektől a határ elvétetett azon Esztendőben használt az Ispány egy főidet, melyben akkor 140 köböl Élettye termett."191 Egyszerűen nem lehet elképzelni, hogy amikor az ecsediek ahol csak lehet rontják, vágják, tarolják a majorságivá fordított határt, akkor éppen ellenségük tisztjének vetését nem fogják letapostatni állataikkal. Itt bizony némi-nemű egyetértést joggal lehet sejteni. Ezt némileg alátámasztani látszik a pár hónappal az ispán lebukása előtt kapott gyámi dorgálás, amiért a zugkocsmáitatáson kapott ecsedi kálvinista rector ügyében elmulasztott személyesen nyomozni, csak írnokát küldte oda.192 Ezek persze puszta sejtések. Az azonban talán mégiscsak hihető, hogy amit eddig Mike András ispán társadalmi kapcsolatrendszeréről sejtünk, az már ahhoz is elég lehet, hogy vagyonát ne csak készpénz alakjában, de akár más községek határán idegen pásztorokkal legeltetett marhák alakjában is megóvja, átmentse. 6. A rendszerváltó ispán A rendszerváltásokkal kapcsolatos első kérdés az, hogy az mennyiben jelent valóban változást, a második pedig, hogy csinálja vagy elszenvedi-e valaki. Az első kérdéssel kapcsolatban az első reakciónk eléggé pesszimista, hiszen látható, hogy Mike András, aki lebukása előtt sikeres tiszti működését és vagyonfelhalmozását egyaránt egy kiterjedt társadalmi kapcsolatháló segítségével folytatta, a vizsgálatok és tárgyalások során is hasonló kapcsolatok segítik. Ráadásul Mike partnerei jelentősen különböző rendi csoportokból verbuválódtak, látható az ispán képessége a rendi árkokat áthidaló, tartós, bizalmat is igénylő együttműködések kialakítására.193 A gyám által forszírozott bürokratizáció ebben a perspektívában átmeneti szigorúsági kampánynak látszik, melynek Mike véletlenül esik áldozatul. Megpróbálhatjuk azonban némileg módosítani ezt a perspektívát, hiszen a hazai köztudatban a weberi bürokrácia-fogalomnak egy fölöslegesen merev, túlságosan igényes változata él, amely föltételezi, hogy az apparátus teljesen személyes szempontok nélkül, tipikus esetben kizárólag a működési szabályok alapján kezeli feladatait, az igazgatás tárgyait.194 191 OLK P 404. 52. p. 42. 192 OLK P 407. 1815. Nr. 1058. 193 Emlékezzünk csak, Mike valószínűleg szabolcsi katolikus nemes családból való, partnerei és segítői közül Pukay György nacionáléját nem ismerjük, Rotthweiler gazda vállaji katolikus szabadmenetelű jobbágy, Draskóczy zempléni katolikus nemesi családból, Csermák vagy nyitrai, vagy szatmárnémeti katolikus. 194 Max Weber szerint „a legális uralom a következő, egymással összefüggő képzetek érvényességén alapul. 1) hogy bármiféle... jog tételes joggá válhat, azzal az igénnyel, hogy legalább a szervezet tagjai tiszteletben tartsák;... 2) hogy minden jog lényegét tekintve elvont... szabályok világa, a joggyakorlat ezeknek a szabályoknak az egyes esetre való alkalmazása, az igazgatás pedig a szervezet rendje által meghatározott érdekek racionális követelése a jogi szabályok által megszabott keretek között és olyan, általánosan megadható elvek alapján, melyeket a szervezet rendje kimutathatóan helyesel vagy legalábbis nem helytelenít; 3) hogy tehát a tipikus legális úr, az »elöljáró csak a jognak«., 5) érvényes a 3) ponttal összhangban az a képzet, hogy a szervezet tagjai, amikor az úrnak engedelmeskednek, nem az ő személyének, hanem a személytelen rendnek engedelmeskednek, ennélfogva csak a rendtől kapott, racionálisan körülhatárolt illetékességen>• belül tartoznak engedelmességgel." „A legális uralom legtisztább típusa bürokratikus igazgatási testületet alkalmaz... Az igazgatási testület egésze... egyes hivatalnokokból áll, ellentétben a »kollégiumi formával« ", akik 1) személyükben
