Századok – 2004

Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3

AZ EGYHÁZAK ÉS A FELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN 5 törvényszerűségét nem ismerik el kormányférfiaink, annál kevésbbé azon 'levelét', mely a concordatum mintegy kiegészítője levén egyetemünk jellegét közelebbről meghatározza". Az érsek nem válaszolt e levélre.4 Ez évben két brosúra igyekezett az egyetem katolikus jellegét bizonyítani. Schopper György, a hittudományi kar tanára (utóbb rozsnyói püspök) nyomtatásban is megjelentette még 1866-ban Tömöri álnéven a Religio-ban közölt cikksorozatát. Ebben hangsúlyozta, hogy az egyetem „katholikus volt eredetében", „katholikus volt fejlődésében" és „katholikus maradt újjáalakításában is", az 1848. évi XIX. törvényről nem téve említést. A másik, névtelen szerzőtől származó füzet a történelmi előzményeket Schopperhez hasonlóan ismertette, azt állította, hogy Mária Terézia és II. József intézkedései „tiszteletben tartották az egyetem kath. jellemét". E brosúra viszont nem feledkezett meg az 1848. évi törvényről, megállapította, hogy a törvényhozás „ignorálta az egyetemnek kath. vallásfelekezeti jellemét", e törvény „az egyetemet megfosztja kath. vallásfelekezeti jellegétől, azt egyenesen országos, vagyis állami intézetnek declarálja". A szerző szerint ezért a katolikusok megvárják, hogy a vallásfelekezetek autonómiájáról alkotandó törvény az egyetemet a katolikus vallásfelekezet tanintézetei között nyíltan megnevezze, és az 1848. évi törvényt hatályon kívül fogja helyezni.5 1868 novemberében a képviselőházban egyes képviselők az egyetem egyházi alapítására és arra hivatkozva, hogy a Mária Terézia által nyújtott dotáció „ezen universitas természete felett nem változtat" - tiltakoztak az egyetem céljaira 50 ezer Ft-nek az 1869. évi költségvetésbe való felvétele ellen. A képviselők többsége azonban az egyetem állami jellege mellett érvelt. A képviselőház állásfoglalásában jelentős szerepe volt Deák Ferenc nevezetes november 13-i felszólalásának. „Nem a Pázmány és Szelepcsényi által határozottan kath. czélokra alapított egyetemről, nem az említett érsekek által e czélra adott vagyonról van szó — mondotta —, hanem a jelenleg Pesten fennálló magyar királyi egyetemről, mint állami tanintézetről. [...] Nem arról van itt tehát kérdés, hogy valamely alapítvány, mely jogilag a kath. egyházat illeti, attól s annak czéljaitól elvonassék, hanem egyenesen arról, hogy a magyar királyi egyetemet állami tanintézetnek tekintvén, megszavazzuk-e azon 50.000 frt-ot. [...] Ettől különvált kérdésnek tartom a vagyonjövedelmeknek és alapítványoknak kérdését [...] szükségesnek látom határozat által a közoktatásügyi ministeriumot odautasíttatni [...] terjessze elé részletesen a magyai- királyi egyetem állapotát, fejtse ki vagyoni állását, és érintkezvén e czélból a kath. egyházzal, hozza tisztába, mik azok a javak, jövedelmek és alapítványok, melyek az egyetem jelen vagyonából, mint tisztán római katholikus czélokra tett alapítványok, a római katholikus egyházat illetik, mik azok, melyek annak, mint állami tanintézetnek, tulajdona gyanánt tekinthetők és mik a netalán kérdésesek?" Javaslatára a képviselőház határozatában kimondta, hogy „a pesti m.kir. egyetemet állami tanintézetnek tekinti", elfogadta az 50 ezer Ft-nek a költségve-4 EPL Simor Arch. Secret. 8/1868. 5 Mily jelleggel bír tehát voltakép a magyar tudomány-egyetem? Pest, 1868.; A pesti magyar királyi egyetem katholikus jelleme. Pest, 1868.