Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
6 LADÁNYI ANDOR tésbe való felvételét, és egyúttal felhívta a minisztert az egyetem vagyonára vonatkozó kimutatás elkészítésére.6 Eötvös ennek 1869-ben eleget is tett, majd a képviselőház 1870 márciusában héttagú bizottságot küldött ki az egyetemi alap jogi helyzetének megállapítása érdekében a vonatkozó okmányok megvizsgálására. E bizottság azonban érdemi munkát nem végzett, és 1874-ben feloszlott, a képviselőház pedig a vallásalap és a tanulmányi alap jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottságot bízta meg az egyetemi alap megvizsgálásával is. A bizottság e kérdésben nem tudott egységes álláspontot kialakítani, a szakvélemény adására felkért kincstári jogügyi igazgató és a közalapítványi kir. igazgató véleménye nagymértékben eltérő volt. Az ügy érdemét tekintve: az egyetem ingó törzsvagyonának egy része — elsősorban Pázmány, Lippay és Lósy érsekek alapítványai — kétségkívül katolikus jellegű volt, másik, nagyobb része viszont felekezetnélküli magánalapítvány. Az ingatlanvagyont a Mária Terézia által adományozott, zömmel jezsuita uradalmak alkották; a problémát azok tulajdoni helyzete jelentette (donacionális vagy haszonélvezetre átengedett birtokok voltak-e). E kérdésnek, az egyetemi alap , jogi természetének" tisztázására a továbbiakban sem került sor.7 Ennek ellenére az egyetem felekezetnélküli állami jellege mindinkább elfogadottá vált. „Az egyetem katolikus jellege [...] egyre jobban elhomályosodott" -írta Salacz, hivatkozva a világi kai-okra „aránytalanul nagy számban kinevezett" protestáns és zsidó tanárokra, akik „a katolikus és keresztény szellemet [...] száműzték az egyetem falai közül", és megemlítve, hogy a tanári kar és az ifjúság hagyományos húsvéti szentáldozása egyre szűkebb körre szorult. (1884-ben pl. a világi karok professzorai közül mindössze négyen vették magukhoz a keresztet.) Salacz rámutatott arra is, hogy az egyre emelkedő állami hozzájárulás következtében „eleve sikertelenségre voltak kárhoztatva az egyetem rekatolizálására irányuló szándékok". Az egyetem költségvetési támogatása ugyanis fokozatosan, különösen a 90-es évek elejétől — a jelentős beruházásokat is figyelembe véve — igen nagy mértékben növekedett, jóval meghaladva az egyetemi alapból származó bevételt, amelyet 1870-től az állami költségvetésben is feltüntettek. (Az egyetemi alap bevételei az egyetem kiadásainak 1871-ben még 51,3,1881-ben 42,7,1891-ben mái- csak 26,3, 1901-ben 16,4, 1911-ben pedig 11,7%-át fedezték.) A főrendiházban a püspöki kar valamelyik tagja, a képviselőházban pedig, a 90-es évektől elsősorban a néppárt egyes képviselői ugyan a költségvetés tárgyalása során évről évre sztereotip jelleggel tiltakoztak az egyetemi alapnak a költségvetésben való szerepeltetése ellen, amelyre a vallás-és közoktatásügyi miniszterek következetesen ugyanazt a választ adták, elismerve az egyetemi alap részben egyházi eredetét, ugyanakkor hangsúlyozva az egyetem állami jellegét. E miniszteri válaszoknak ezen túlmenő eleme csak Csáky Albinnak a képviselőház 6 Az 1865-dik évi KN X.k. 285-296. 7 Szepessy Mihály, a m.kir. kincstári jogügyek igazgatójának a vallás, tanulmányi alap és egyetemi alap jogi természete iránt az ezen ügyben kiküldött képviselőházi bizottság albizottságához beadott jogi véleménye. Budapest, 1875.; Hamar Pál közalapítványi királyi igazgató, mint a Szent Korona egyik ügyészének véleménye a budapesti egyetemi alap jogi természete kérdésében. Budapest, 1875.; Melichár Kálmán: A katholikus autonómia Magyarországon. Budapest, 1907. 406-411.; Magyary Zoltán (szerk.): A magyar tudománypolitika alapvetése. Budap .л, 170-172.
