Századok – 2004

Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539

558 VÁRI ANDRÁS pontosította, hogy a pálinka az uraság pincéjéből adatott ki a gazda által, azt vesszővel betakarva kellett vinnie a kisbíró parancsára Spitz Salamonhoz Károlyba, és erre három tanút nevez meg a kisbírón, a gazdán és a zsidón kívül. Pauhofer kisbírót már ezen a vizsgálaton megkérdezik, de mint rendesen, most sem emlékszik. A harmadik stáción Seibli elmegy tanúskodni, a második vallomásával teljesen egyezően vall, de a három tanúját időközben kizárták a tanúskodásból, mint delatordkat (noha csak kettő esküdt). A harmadiktól ötödik pontokban az eredeti beadásban három jobbágy azt állította, hogy „életet fuvarozott" robotban Nagykárolyba való eladásra. A második stáción, az uradalmi vizsgálatban a három tanúvallomás egy szövegként jegyzőkönyvezve azt mondja, hogy mindez a kisbíró parancsára történt, a gazda mérte ki nekik az életet, a robotban történést pedig nemcsak azért állítják, mert semmit nem kaptak a fuvarért, hanem konkrétan tudni vélik, hogy „az Ispány Úr kancelláriájában az napi számjaik felírattattak nekiek". Ezzel szemben a harmadik stációra az egyikőjük még harmadnapra sem bírt elmenni, beteget jelentve. A másik további részletekkel gazdagította korábbi vallomását, megadva, hogy 17 köböl rozsot rakott fel a granárium alsó részéből, jelen lévő tanúként éppen azt a két esküdtet nevezve meg, akiket a fenti Seibli Jakab is, akik viszont delatorokként nem tanúskodhattak. A harmadik tanú, „Uhl György pedig erről az esetről semmit sem tud, hanem ötett erőltették, hogy mondaná, hogy ő is vitt Eletet, ámbár ő előre mondotta, hogy ő nem vitt". „Ezen pontra az urad. fiskális kívánságára bé hívattatván Uhl György az Búza hordás eránt megkérdeztetvén, hogy miért lenne tehát ő a többiek között felírva? vallotta: hogy ő az trágyahordás miatt íratta fel magát, az első Investigatióban, amit most sem revocál, mivel trágyát hordott."5

7 Pauhoffer kisbíró feledékenységének, mely szintén újabbkeletű, mint a vállajiak delatioja, melynek létrehozásában még ő is részt vett, szintén okát leljük a 27-28. pontokban. A vádpontokra nézve két vállaji marhás gazda azt vallja, hogy robotban vittek egy-egy szekér tengerit az ispán földjéről be a faluba, és a tengerit éppen Pauhoffer Andrásnak a góréjába rakták. Ez bekövetkezhetett átmeneti tárolóhely-hiány miatt is, de fel kell figyelni rá, hogy a gazdával kapcsolatban is gyakran említenek hasonlót, és más vizsgálatoknál is standard motívum, hogy a saját szakállukra gazdálkodó tisztek nem a saját pincéjükbe, padlásukra, vermükbe és góréjukba rakják az eredményt. Nyilván azért oda, hogy ne legyen annyira szem előtt, és az esetleges elkobzás kockázata is csökkenjen. A kisbíró feledékenysége tehát cinkosságot is rejthet. A rá is valló, az első feladásban szereplő két igás jobbágy közül mindkettő fenntartja, és konkretizálja vallomását a második stáción is. Egyikőjük azt vallja itt, hogy nem tud további tanút állítani előadásának igazságára, a másik további tanúnak a felesbérlőt nevezi meg, aki az ispán földjét felesbe művelte. Ezt a vallomást az illető felesbérlő a második stáción kifejezetten megerősíti. A harmadik stációra viszont az úriszék első napjára sem egyik, sem 57

Itt megállva és felfigyelve a „behívás" szóra, megerősödhet a vallomások nagy tömege és ebből következő időigénye által már táplált gyanú, hogy az authenticatio nem az úriszék plénuma előtt mehetett végbe, hanem például a vallomások világosítását más helyen (kint) és időben (előbb) végezhette az úriszék egy vagy más tagja, és csak maga az esketés zajloti. a plénum előtt.