Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
URALOM AZ URADALOMBAN AZ 1810-ES ÉVEKBEN 557 gok, a szállítás körülményeinek konkrétsága, és paradox módon az is, ami hiányosság, az idő pontos megadásának szinte általános hiánya. Az eredeti, igaz, a vizsgálatnál tömörebben fogalmazott feladásban az esküdtek és a nótárius egyszerűen sehol nem szolgáltak semmilyen idő megadással, még űgy se, hogy „tavaly" vagy „tavalyelőtt". Az uradalmi vizsgálatban elmondják, hogy hány évvel azelőtt történt, amiről tanúságot tesznek, de néha csak annyit, hogy „nyári üdőben". Az ebben a vizsgálatban valló tanűk meghitelezését az uradalom az 1816. december 4-i űriszéken kéri.5 4 Ezzel szemben Mike ismét azért folyamodik a bírósághoz, hogy a vizsgálatot még a tanúk megesketése, authenticatioja előtt megismerhesse, és a tanűkkal kapcsolatos kifogásait megtehesse. Miként már az első vizsgálat kapcsán is, úgy most is kérte, hogy mivel a vizsgálatot folytató tisztek neki egyben bírái, tehát az úriszék tagjai ne lehessenek, végül, hogy az uradalom kerületi alfiskálisa ne tölthesse be a bíróság jegyzőjének tisztét. Az úriszék az első kérést — korábbi döntésével összhangban — elfogadja, a vizsgálati anyagot Mikének átadni rendeli. A második kérés elbírálását a végső ítélet hozatalának idejére halasztja, a harmadikat pedig elutasítja. Az egynapos úriszék ezzel véget is ér, Mike időt kap kifogásainak előterjesztésére. A következő úriszék 1817. január 7-én ül össze, már az eredetileg a végítéletnek kiszabott határidőn is túl. Ennek lényegében egyetlen feladata a fent említett, a vállaji község feladását bizonyítani kívánó uradalmi vizsgálat tanúinak meghiteleztetése.5 5 Ezen a ponton egyrészt nyilvánvalóvá válik, hogy a mindenkori tanúvallomások egymásnak feszülő, az úriszék mögött működő erők játékaként alakulnak, másrészt hogy ez az át- meg átalakulás oly gyors és sokrétű, hogy a késői elemző alig remélheti nyomon követni. Az ugyanis várható, hogy az úriszék immáron az uradalom próbálkozásai ellenére sem fogja engedni meghiteleztetni az 1815. évi vádló feladást szerző esküdteket. Valóban, hét tanút delatornak minősítenek, ebből hat a delatiot aláírt esküdt, a hetedik elmozdítás oka nem világos. Ez érthető. De azt vajon mi indokolja, hogy 1817 januárban a község közös kezdeményezésére, az 1815 augusztusában született feladás bizonyítására, 27 tanú nem bír elmenni az úriszékre? Igaz, ebből három amúgy is delatornak minősülő esküdt volt. Mi ez az érdektelenség? Rossz volt az idő? Vállaj alig egy mérföldnyire van Nagykárolytól, a többi, ugyancsak vállaji tanúnak sikerült a városba való bejövetel. Másnapra a tanúk nagyobb része megjelenik, de heten továbbra is betegnek mondatnak. Nézzünk egy pár példát a vallomások alakulására az első stációtól, az 1815. évi delatiotól a másodikon, az 1816 novemberi vizsgálaton át az 1817 januári megesketésig!5 6 A kilencedik pontban „Seibli Jakab" elsőre azt állította, hogy „egy hordó pálinkát bé takarított hirtelen az ispányét robotba". A második „fokon" ezt úgy 54 Uo. 820-826. 55 Uo. 826-829. Az úriszék összetétele azonos az előbbiekével. Az úriszék azért nem tárgyal más kérdést, mert Mike ismét időt kér, méltányolható okból: addigi prókátora meghalván, a terjedelmes perbe az új ügyvéd magát azonnal beledolgozni nem tudja. Kap is huszonnégy napot. 66 Az elsőt OLK P 404. Nr. 52, p. 157-166, a másodikat uo. 166-212, a harmadikat uo. 212-242 találjuk. Mindhárom szövegben a vádpontok számozása egységes és egyforma, az áttekinthetőség kedvéért ezeket a vádpontokat fogom itt hivatkozni az oldalszámok helyett.
