Századok – 2004
Figyelő - Vekerdi József: Regnum unius linguae. Megjegyzések az Intelmek új fordításához II/495
498 FIGYELŐ A VI. fejezetben, ahol arról beszél István, hogy a király környezetébe érkező idegenek fegyveres erőt jelentenek, és ezáltal perterritant exterorum arrogantiam, az arrogantia szó többféle értelmezési lehetőséget enged meg. Bollók megtartja az eddigi 'pökhendiség' fordítását, tehát a megszokottabb superbia 'gőg, dölyf szinonimájaként értelmezi a szót. Azonban 'dölyf, pökhendiség' jelentésű főnév mellett teljesen szokatlan aperterritare 'visszarettenteni' ige. E szókapcsolat miatt az arrogare 'magának követelni, követelőzni' alapige jelentéséből kell kiindulnunk, és 'követelőzés' jelentéssel kell értelmeznünk a főnevet, ahogyan a VII. fejezetben az arrogans melléknevet Bollók is 'követelőző'-nek fordítja. így a szöveg értelme az, hogy a király fegyveres környezetének erősítése visszarettenti a hódító szándéktól a „keresztény Európa" erre mindig kész, szomszédos államait. Ez a figyelmeztetés ismételten visszatér a szövegben. Már bevezetésként arról beszélt István, hogy állandó háborúskodásra kényszerült, sőt az egyáltalán nem idevágó IX. fejezetben is azza indokolja az imádkozás fontosságát (De observatione orationis), hogy ezzel is elhárítja az ellenségek támadásait (securus ab omni incursione adversariorum), ahol az incursio 'betörés' szó mutatja, hogy konkrét fegyveres támadásról van szó a külföld részéről. A VI. fejezet teljes egészében az aula 'királyi udvar', corona 'királyi korona', regalis dignitas 'királyi méltóság' erősítéséről szól, ezért nem indokolt a fejezet végén kétszer szereplő regnum szót 'ország'-nak fordítani, mint az előző fordításokhoz hasonlóan Bollók is teszi: (he lerombolod, amit építettem) 'óriási kárt szenved majd országod. Hogy ez ne következzen be, napról-napra gyarapítsd országodat' (tuum quottidie auge regnum). Mindkét esetben 'királyi hatalmad' a szó értelme, és az auge nem napról-napra történő területi hódítást jelent — ami távol áll az Intelmek szellemétől —, hanem az adott szövegösszefüggésben 'erősít' jelentésű: 'erősítsd udvarodat', 'emeld udvarod méltóságát'. Ugyanilyen értelemben szerepel az ige a II. fejezetben: augebant ecclesiam 'az egyház tekintélyét erősítették'.11 Az augere, augmentare igével kapcsolatban ugyanez a félrevezető értelmezés szerepel a régebbi fordításokban a IV fejezetben, ahol arról van szó, hogy a királyi haderő az uralkodó fő támasza, és a katonák augmentatores marciarum. Kurcz fordításába: 'a határok gyarapítói'. Bollók 'a határtartományok erősségei' alakban fordítja a szövegrészt. Azonban az augere, augmentare ige csak átvitt értelemben bír 'erősít' jelentéssel (lásd fent), területre vonatkozólag valóban 'gyarapít, kiterjeszt' jelentése volna. Itt egyszerű téves olvasatról van szó. A Thuróczy-kódexben és az azt követő kritikai kiadásban olvasható marciarum helyén az Ilosvay-kódexben és az 1581. évi editio princepsben monarchiarum áll, ami helyes értelmet ad: a katonák 'a birodalmak (vagy: az uralkodói hatalom) erősségei, támaszai'. A monarchiarum szó abbreviált alakjának téves olvasataként jött létre a marciarum használ, itt pedig eltérő esetragok vannak: sing. acc. és plur. gen. (Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954, 128-130.) Egyébként a második mondatban is többeszszámú reges áll, ahol nincs rím. - Igen különös Szűcs Jenő véleménye, aki szerint Imre elődei, antecessores, ante regnantes reges Izráel és Róma királyai voltak (i.m. 35. - „ezen a vidéken" ?!) 11 Bollók fordításában: 'az Egyházat gyarapították'. Itt a félreérthető 'gyarapít' ige nem az egyház területi terjesztését jelenti. Ezt az egyházi terminológiában a propagatio fldei fejezi ki.
