Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
4 LADÁNYI ANDOR A pesti egyetem jellege Az első kérdés, amellyel foglalkozunk, a pesti (majd budapesti) egyetem jellege, amely hosszú évtizedeken át vita tárgyát képezte. Ismeretes, hogy a Pázmány Péter által alapított és a jezsuita rend vezetésére bízott nagyszombati egyetemet 1769-ben Mária Terézia „a magunk és magyar királyi utódaink különleges és kegyes pártfogásába és igazgatásába" vette, s a továbbiakban királyi egyetemnek (Regia Universitas) nevezett intézményt 1777-ben Budára helyezte, az áprilisi törvények sorába tartozó, a magyar egyetemről szóló 1848. évi XIX. törvény pedig azt „egyenesen a közoktatási minister hatósága alá" rendelte.2 A szabadságharc leverése utáni időszakban azonban a katolikus klérus az egyetem katolikus jellegének érvényesítésére törekedett. Ennek érdekében szerette volna, ha az 1855. évi konkordátumban az egyetem katolikus jellegének helyreállítása is szerepeljen, ezt azonban nem sikerült megvalósítania. Csak anynyit tudott elérni, hogy Rauscher bécsi hercegérsek a szentszéki pronunciushoz intézett levelében a császár nevében megígérte, hogy a pesti egyetemre — annak egyházi alapítványi eredetére tekintettel — a jövőben csak katolikus tanárokat fognak kinevezni. Ennek ellenére a 60-as években is néhány esetben protestáns személyek egyetemi tanári kinevezésére, ill. magántanári habilitációjára került sor, kiváltva a klérus ismételt tiltakozását. így pl. Scitovszky János hercegprímás a Helytartótanácshoz intézett 1864. szeptember 16-i levelében „ünnepélyes óvást" tett két nemkatolikus személy orvoskari magántanári habilitálása ellen: „Elég volt elnézni, eltűrni az egyetem kat. jellegén már eddig is ejtett sérelmeket" - írta, és kilátásba helyezte, hogy e magántanári képesítések megerősítése esetén „az Egyház jogának megőrzése céljából" kénytelen lesz a legfelsőbb helyhez fordulni. Ezt egy egyetemi tanár jelölésével kapcsolatban, az egyetem katolikus jellegére hivatkozva 1865. január 28-án meg is tette (ami azonban nem járt eredménnyel). 1866. június 15-én a prímás az egész püspöki kar nevében tiltakozott egy evangélikus vallású tudós bölcsészkari kinevezése ellen.3 A kiegyezés után mind a liberális kormányzat, mind az egyetem világi karai — elsősorban a bölcsészeti és az orvosi — tanárainak többsége az egyetem állami jellege mellett foglalt állást. Ezzel kapcsolatban Róder Alajos, az egyetem rektora 1868. január 23-án Simor János érseknek a következőket írta: „Amitől féltem [...] az immár bekövetkezett, t.i. izraeliták is kívánnak egyetemi tanárok lenni. Az orvoskari tanártestület habilitálta magántanárságra Bőke Gyulát, és jövő csütörtökön az egyetemi tanácsban fog az ügy tárgyaltatni. Mitévő legyek most mint rector? Sokkal jobban ismerem az egyetemi tanács tagjait, hogy sem magam azon reményben ringathatnám, miszerint ők az egyetem katholikus jellege mellett föl fognak szólani. Magam küzdjek tehát az áramlat ellen? [...] A 'Concordatum' 2 Régi magyar egyetemek emlékezete. Válogatott dokumentumok a magyarországi felsőoktatás történetéhez. 1367-1777. Budapest, 1985. 214-217.; Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. Budapest, 1896. 243. 3 Pesti Hírlap 1856. márc. 19. 2.; Religio 1866. II. к. 179.; Gábor Adriányi-. Die Stellung der ungarischen Kirche zum österreichischen Konkordat von 1855. Roma, 1963. 120-121.; MOL D 189 2191/1865., 3081/1865., 3572/1865., 8855/1865, 11080/1865.; EPL Scitovszky Cat 41. 3935/1864, 522/1865., 732/1865., 2559/1866., 3995/1866.; Sashegyi Oszkár: Iratok a magyar felsőoktatás történetéből. 1849-1867. Felsőoktatástörténeti kiadványok. 3. Budapest, 1974. 350-353.
