Századok – 2004
Közlemények - Mesterházy Károly: Lengyel–magyar kapcsolatok a 10–11. században II/381
LENGYEL - MAGYAR KAPCSOLATOK A 10-11. SZÁZADBAN 393 finom, aranyból készült bizánci áruk8 5 és a törtezüst leletekben előforduló, egészen leegyszerűsödött változatok között. Az oroszvári függők példája utalhat arra, hogy milyen átmenetek létezhettek a kincsleleteket alkotó egyéb ékszerek esetében is. Egyben arra is rámutat, hogy a mintaképek valóban a bizánci ékszerdivatból származtak, mégha közbülső minőségű darabok jelenleg hiányoznak is. Pontos párhuzamát ugyan nem ismerem, de hasonló láncos fülbevalók számos lengyelországi leletben is előfordulnak.8 6 32. Karos-Eperjesszög II. 49. sír (Zemplén m.). A már említett gyöngy mellett találtak egy felfűzve használt tárgyat, amely kaptorgának határozható meg (typ kaptorgi prostokatne).87 A két hengerből álló, egybeszabott csüngő egyik végén zárt, a másik lezáratlan. A lezárt vég ezüstlapjai filigránnal kereteltek, középen kis filigrán koszorú foglal helyet, benne ezüst gömböcs ül. A kettős henger egyik oldala, a hátlap, tagolatlan sima ezüstlap. Az előlap a hengerek képzeletbeli érintkezési vonalán be van mélyítve. Az előlap bemélyítésében lapjára fektetett kígyózó ezüstszalag van felforrasztva, ennek két oldalán laza granulációsorral. A hengerek mindkét végénél és a hengerek hosszában is több sávban két-két azonos irányban csavart filigrándrót fut körbe szegély és osztósáv gyanánt. Rajtuk granulációs sor van. Az öt hosszanti sávra tagolódó előlapon garnuláció háromszögek vannak, a középfelé nézőén három-három, a külső sávokban kettő-kettő. A felső szélen van a felfüggesztésre szolgáló két lyuk. H: 23 mm, Sz:10 nrm, M: 20 mm.88 Jó párhuzama van a Poznan I. kincsben.8 9 A kaptorgák (német Kapselberlock) tulajdonképpen ereklyetartók, illetve maguk is amulettek. Korai arany változataik könyv alakúak és kisméretűek. Az új, barbár környezetben anyaguk ezüstre vált, méreteik jelentősen megnőnek.9 0 A törtezüstök köréhez számos nyakperec típus is tartozik. A gyöngyök és fülbevalók után ezek a leggyakoribb tárgyak. A magyar sírleletek közül legkorábbi a galgóci, de bizonyos nyakperecek készítési kora ennél korábbi is lehet. 33. Etyek-Richard puszta (Pest m.). A máig közöletlen törtezüst lelet legjellemzőbb leletei az S végű hajkarikák, több féle ezüsthuzal, nyak- és karperecek töredékei, darabjai, köztük ún. Fuchsschwanzkette maradványai. A lelethez 39 85 Kecel, Páty, 1. Tettarnanti Sarolta: A honfoglalás és államalapítás kora. In: Kincseink. Szentendrei Képtár 2000-2001. 23. (19. sz. kép); Sárrétudvari-hízóföld, 1. M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei I-II. Bp.-Debrecen. 2002. I. 323-324., II. 279. t.; Versecvát, Konstantinápoly, 1. Ernst Kitzinger: Handbook of the Byzantine Collection in Dumbarton Oaks. Washington 1967. 64. no. 231.; Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I. Folia Archaeologica 41. (1990) 92-94. 86 Piaski Dromino, povv. Kamién Pomorski, 1. Kiersnowscy, T. i R.: i. m. 80., 121. 13. t. 2., 14..t. 2.; Alexanderhof, Kr. Prenzlau, 1. Kiersnowscy, T i R.: i. m. 21., no. 1. 2. t.; Wielonek, pow. Szamotuly, 1. Slasky - Tabaczynski: i. m. 70. no. 143. 23. t.; Kostrzewski, J.: i. m. 157-160. 87 Kostrzewski, J.: i. m. 196. 88 Révész L.: A karosi i. m. 25., 68. és 141..t. 89 Slasky - Tabaczynski: i. m. no. 97. 18. t. 90 Wladislaw Duczko: Birka V The filigree and granulation work of the Viking Period. Stockholm 1985. 61-63.; Michael Corsten: Die Buchförmigen Anhängers des frühen Mittelalters. Fornvännen 86. (1991) 183-189.; Ingo Gabriel: Hof- und Sakralkultur sowie Gebrauchs- und Handelsgut im Spiegel der Kleinfunde von Starigard/Oldenburg. Bericht der Römisch-Germanischen Kommission 69. (1988) 181-184., Abb. 31. 1-2.; Tatiana Stefanovicova: К otozke vyznamu predmetu ako amuletu. Sbornik Praci Filozofické Fakulty Brnënské Univerzity. Studia Minora 5. (2000) 113-117.
