Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
364 BOLLÓK ÁDÁM lenne a Volhov - Ilmeny-tó vidékével. Ezen azonosítás mellett szólna talán az, hogy Ibn Rusta a ruszok kellemetlen adottságú szigetéről szólva (amely mellesleg az oroszországi erdőövben többé-kevésbé minden vízparti vidéket jellemezhetett) megemlíti, hogy „sok városuk van".10 0 Márpedig a régészeti feltárások tényleg több erődített és erődítetlen települést mutatnak Gorodiscse vidékén, még ha ezek nem is városok a szó valódi értelmében.10 1 Mindenesetre Ibn Rusta leírása jobban illik a Volhov - Ilmeny-régióra, mint a pillanatnyi tudásunk szerint emellett egyedül esélyes Szarszkoje gorodiscsére és vidékére. Azt azonban, hogy Ibn Rusta, tisztában lévén a Holmgârd szó jelentésével, lefordította volna az eredeti forrásban szereplő alakot,102 igen nehezen tartjuk elképzelhetőnek. Végezetül visszatérve a qayan címre, jelenlegi ismereteink szerint nem tudjuk megmondani, hogyan kerülhetett ez a jellegzetesen török cím a Gorodiscsében székelő rusz fejedelemhez. Mint fentebb láttuk, ehhez csak a kazár qayan által juthattak volna valamiképp. De Gorodiscse túl messze van a Kaganátustól, hogysem ezt esetleges újabb adatok nélkül megmagyarázhatnánk. Végeredményben azt talán elfogadhatjuk, hogy — amennyiben Noszovnak igaza van, és Rurikovo gorodiscse legkorábbi, a 9. század első felét reprezentáló rétegét azért nem találták meg, mert azt teljesen elpusztította a későbbi ráépítkezés, amit a körülmények ismeretében nem zárhatunk ki — a 838-839. évi rhos követség Gorodiscsébe, vagy Gorodiscsén keresztül tért haza. Hogy hogyan kerülhetett a qayan cím ide, az erdőövbe, vagy esetleg a Volga-Nero régióba, jelen pillanatban nem tudjuk. Az viszont szinte biztosnak látszik, hogy a déli területeken — ahova a qayan mutatna — nem számolhatunk 9. századi rusz központtal, hacsak nem egy olyan kis kolóniára gondolunk, mint amelyről a későbbi források tudósítanak Itilből.10 3 De egyrészt ez az értesülés is csak 10. századi, másrészt ellentmondásba kerülnénk az al-Gayháni-hagyomány teljes leírásával. „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes" Ha a rhosok Észak-Oroszországba tértek haza az Ingelheim - Hedeby -Birka - Rurikovo gorodiscse úton, felmerül a kérdés: miért ezt az utat választották? Az Annales Bertiniani látszólag egyértelmű választ ad: veszélyes lett volna a barbár és vad népek jelenléte miatt arra visszamenniúk, amerről jöttek. Azzal azonban, hogy nem nevezi meg az említett népeket, a történeti kutatást nehéz helyzetbe hozza. Hogy már Theophilos levelében sem szerepelt konkrét név, vagy csak az évkönyv bejegyzéseit 835-861 között készítő Prudentius hagyta ki a neki nem túl jelentős népe(ke)t, sohasem tudjuk meg biztosan. Mindenesetre a Prudentiust az udvarhoz fűző kapcsolatok ténye és mindezek melletti kritikussága jól ismert,104 s az évkönyvben szereplő Rhos alak — mint már utaltunk rá — egy írott bizánci formára mutat.105 Valószínű tehát, hogy Prudentius — ha Theophilos 100 Ibn Rusta In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/1. 212. 101 Nosov: New Data in the Ryurik Gorodishche i. m. 83.; Franklin, S. - Shepard, J.: The Emergence of Rus i. m. 33-35. 102 Franklin, S. - Shepard, J.: The Emergence of Rus i. m. 40-41. 103 Al-Mascûdî In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 171. 104 Prelog, J.: Annalen von St-Bertin. In: Lexikon des Mittelalterls. I. 1980. 662. 105 Lásd az 5. sz. jegyzetben!
