Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
AZ ANNALES BERTINIANI 839. ÉVI RHOS KÖVETSÉGE... 365 levelét magát nem is látta — hozzájutott egy írott dokumentumhoz, ami annak legalább tartalmát összefoglalta (erre utal, hogy Theophilos üzenetét is igen pontosan ismerte).10 6 így valószínűsíthetjük, hogy a barbár és igen vad népekről szóló fordulat Theophilos levelében is szerepelhetett. A forma első ránézésre igen semmitmondó, mintha csak egy régi toposzt rángattak volna elő Bizáncban (netán a frankoknál) a vad és kegyetlen északi, illetve steppei népekről. Abban ugyanis nincs okunk kételkedni, hogy a /-/losoknak a steppén keresztül kellett volna hazatérniük. Kérdés mármost, hogy milyen úton érkezhettek 838-ban Bizáncba, s milyen lehetőségek előtt álltak, mikor a hazatérésről kellett dönteniük. Arról, hogy Kelet-Európa és a Közel-Kelet, illetve a Kelet-Mediterraneum között már a 6-7. században is voltak kereskedelmi kapcsolatok, a Káma-vidék bizánci és sásánida érméi és ezüstedényei tanúskodnak.10 7 A kötelékek a 7. század második felétől meglazultak (mivel a kazárok és az arabok állandó háborúi veszélyeztették a békés kereskedést), de nem szűntek meg. A fennmaradó szálak a 8. században Közép-Ázsiát (főképp Kwárezmen keresztül) kötötték össze Kelet-Európával.10 8 Az arab-kazár viszony rendeződése után a Közel-Kelettel is újraindult a kereskedelem, immáron minden korábbinál nagyobb méretekben. Ennek idejét a kelet-európai dirhemkincsek alapján a 8-9. század fordulójára tehetjük.109 A dirhemek nagy része a Közel-Keletről került a Kaukázuson át Kazáriába, majd innen északra, egészen a Ladoga-tó vidékéig, ahonnan azután előbb igen gyorsan elérte a Baltikumot, végül Skandináviát.11 0 A 9. században tehát feltehetőleg több kereskedelmi út is élt párhuzamosan. Ezek használatáról az írott források egy-két említése mellett a régészeti leletekből nyerhetünk képet, főleg az elásott kincsekre támaszkodva. Minket elsősorban azok az utak érdekelnek, amelyeket a ruszok is ismerhettek. Ibn Hordádbeh Az utak és országok könyve című művében leírja azt az útvonalat, amit a rüs kereskedők megtettek. E szerint először a Római-tenger felé mennek, ahol „Rúm fejedelme" szed tőlük tizedet, majd a Tanaison hajózva eljutnak a kazárokhoz, akiknek uralkodója ismét tizedet vet ki rájuk. Innen a Gurgán-tengeren (Kaspi-tenger) hajóznak Gurgánba, ahonnan „olykor" tevéken egészen Bagdadig mennek.11 1 Ez alapján az Észak - Fekete-tenger - Don - Alsó-Volga - Gurgán - Bagdad útvonal rekonstruálható.11 2 Arra egyértelmű választ adni, hogy Ibn Hordádbeh fenti leírása a 9. századon belül pontosan mikorra vonatkozik, nem lehet. Széles körben elfogadott nézet, hogy művének első változata 846-847-ben készült el, s valószínűsíthető az is, hogy a ruszok útvonalának leírása már abban is szerepelt, így az a 9. század első felének állapotait tükrözheti. Kérdés továbbá, hogy mikor kezdték használni a fenti útvonalat. Korábban láttuk, hogy 106 Shepard: The Rhos guests of Louis the Pious i. m. 42. 107 Noonan: Nine-Century Dirham Hoards i. m. 53. 108 Noonan: Khwörazmian Coins of the Eighth Century i. m. 253-254. 109 JVoonarc, Th. S. : When and How Dirhams first reached Russia — A numismatic critique of the Pirenne theory. Cahiers du Monde russe et soviétiques XXI. (1980) 401-403. 110 Noonan: When and How Dirhams i. m. 404-448.; Noonan: Why the Vikings i. m. 340-347. 111 Ibn Hordádbeh In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/1. 122. 112 Pritsak, O. : An Arabic Text on the Trade Route of the Corporation ar-Rus in the Secound-Half of the Ninth Century. Folia Orientalia 12. (1970) 241-259.
