Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
362 BOLLÓK ÁDÁM ranyérme), Gnyezdovóból (aranyérme a 47. kurganból) és Bolgariból (rézérme).90 Tehát szempontunkból egyedül a bolgari-i lelet jöhetne szóba. Érdekes továbbá, hogy Shepard szerint Skandináviában különösen II. Basileios (976-1025) és VIII. Konstantinos (1025-1028) érméi gyakoriak.9 1 Ugyanakkor Kelet-Európában I. Jóannés Tzimiscés (969-976) és II. Basileios (976-1025) érméi képezik az összes 9-12. századi bizánci érme 53,4%-át!9 2 Ez arra mutat, hogy e bizánci érmék valószínűleg ugyanazon az úton érték el Skandináviát, mint a dirhemek a 9. század elejétől - s mivel Kelet-Európában a bizánci érmék gyakorta dirhemkincsekből kerültek elő, az is megkockáztatható, hogy a dirhemekkel együtt jöttek.93 így Theophilos említett érméi minden valószínűség szerint más úton jutottak el földbe kerülésük helyére. Van ezzel kapcsolatban még egy kérdés, amire figyelmet kell fordítani. Noonan a 800-950 közötti korszakot a bizánci érmék sporadikus „forgalmú" korszakának tartja a Kijevi Rusz-ban (bár nem igazán szerencsés sem 800-tól „Kijevi Rusz"-ról, sem „pénzforgalom"-ról beszélni). Ennek konkrét okát nem adja meg, de szerinte a leletek nincsenek összefüggésben a bizánci-orosz kapcsolatok minőségével. Ennek ellentmondani látszik az a megállapítása, hogy a bizánci pénzek 975-1050 közötti nagy mennyisége összefüggésben van a bizánci kereszténység felvétele utáni megélénkülő kapcsolatokkal.9 4 Kérdés, hogy ennek a sporadikusságnak a kapcsolatok rossz minősége, netán hiánya volt-e az oka, vagy a bizánci gazdaság belső nehézségei. Bóna István a kárpát-medencei avar temetkezésekben megfigyelhető, a 7. század második felétől bekövetkező bizánci érmeszámcsökkenés okait kutatva hívta fel a figyelmet arra, hogy a bizánci pénzek nemcsak itt, hanem a Bizánci Birodalmon belül is szinte eltűnnek. Pergamonban például a 668-886 közötti időszakból 9 (491-668: 199 db), az athéni Agoráról 685-811 közöttről 71 (602-685: 1127 db) db érme került elő. A British Museum bizánci pénzgyűjteményében a 685-829 között időszakból 423 db (602-685: 1134 db) pénzt tartanak számon. Mindennek okát abban látja, hogy az arab hódítás miatt a birodalom elvesztette gazdasági bázisát, s a „megmaradt területeken a későantik városi gazdálkodás katasztrofálisan lehanyatlik, lényegében falusi szintre esik vissza a 670-es évektől. A krízisből csak a IX. században a fríg és a makedón dinasztia alatt emelkedik ki az új közép-bizánci állam."95 így az még érthető, hogy miért olyan ritkák a 9. század eleji bizánci érmék a későbbi Kijevi Rusz területén, de nem magyarázza a hiány 950-ig tartó elhúzódását. A rossz bizánci-rusz kapcsolatokról pedig csak 90 Kropotkin: Kladi vizantyijszkih monet i. m. 23., 28., 31. 91 Shepard: The Rhos guests of Louis the Pious i. m. 53. 92 Noonan: The Circulation of Byzantine Coins i. m. 168. 93 Noonan: The Circulation of Byzantine Coins i. m. 162. hasonló megállapítást tesz, bár álláspontját nem támasztja alá adatokkal. 94 Noonan: The Circulation of Byzantine Coins i. m. 154., 157., 152-153. 95 Bóna István: Avar lovassír Iváncsáról. Archeológiai Értesítő 97. (1970) 258. A Bóna által Kazsdan és Kropotkin alapján összeállított teljesebb adatsort 1. uo. Ugyanezt már 1964-ben megfogalmazta a konkrét adatok ismertetése nélkül, 1. Bóna István: I. Kovrig: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. Archeológiai Értesítő 91. (1964) 131-132. Kropotkin teljes összeállítására, 1. Kropotkin: Kladi viszantyijszkih monet i. m. p. 13. 3. tábla.
