Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
AZ ANNALES BERTINIANI 839. ÉVI RHOS KÖVETSÉGE. 361 a vidéket ismerik a 10. századi muszlim források al-Artânïya néven, ez a 9. századi állapotokra nem vetíthető vissza fenntartások nélkül. J. Shepard felveti annak lehetőségét, hogy talán a közép-svédországi Birkáról is szó lehetne a rhos chacanus székhelyeként, ám ezt ő sem tartja igazán elfogadhatónak.8 2 Egy kortárs forrás, Rimbertus Vita Ariskarüya említést tesz egy Birkában uralkodó rexről,8 3 ám nem szól arról, hogy a qayan címet viselte volna. Pedig szinte biztos, hogy Rimbertus ezt nem hagyta volna említés nélkül. Utolsó lehetőségként Rurikovo gorodiscse marad. Shepard úgy látja, hogy ennek a legnagyobb a valószínűsége. Előkerült ugyanis Gorodiscséből egy bronzérme, mely Theophilos bizánci császárhoz kötődik.8 4 Ahhoz a Thephiloshoz, aki a rhosokat Jámbor Lajoshoz küldte! Ráadásul nem csak Gorodiscséből ismert Theophilos-érme. Találtak egy Theophilos-follist Hedebyben (kibocsátása 830/31-842 közé tehető), egy Theophilos-miliaresiont (830-40-es évekbeli veret) és két Theophilos-follist (a hedebyivel egyező típus) Birkában, egy Theophilos-follist és egy szintén 830/831-842 közé datálható bizánci rézérmét Styrnäsban. 85 Kérdés, hogy mekkora valószínűséggel köthetők a fenti érmék a 838-839. évi rhos követséghez? Az Annales Bertiniani nem mondja meg, hogy mi lett a rhos követek sorsa, miután Lajos lefogatta őket. Ha ezen érméket lehetne úgy interpretálni, hogy a követek hazafelé vezető útját jelölik ki, akkor bizonyítást nyerne, hogy Lajos nem találta bűnösnek kémkedésben, s útjukra bocsátotta „vendégeit". Shepard szerint a bizonyosság szintjére emeli az érméknek a követséghez kapcsolását az a tény, hogy Svédországban a 9. századi bizánci pénzérmék rendkívül ritkák.86 De szintén ritkák-e Kelet-Európában, ahol Gorodiscse fekszik? A válasz egyértelműen igen. Kelet-Európából — 1980. évi adat szerint — 32 olyan 9-12. századi kincslelet ismert, amelyek bizánci pénzérméket tartalmaztak. Ez összesen 89 érmét és 4 pénzutánzatot jelent, míg a 32 lelet ezek mellett további 20 500 egyéb érmét (dirhem, nyugat-európai érme, stb.) tartalmazott.87 Mindebből csak 3 db miliareison került elő 9. századi dirhemkincsből. Zavalasinóból IV. Leó és fia 775-780-as verete, Mojszejevkából és Kitrovkából III. Mihály (842-67) verete ismert.88 Tehát sehol egy Theophilos-érme. Sőt, a 9-12. századi — kincsleletekből ismert — érmék közül egy sem volt Theophilos verete!8 9 A volt Szovjetunió területéről 1962-ig összesen három Theophilos-érem volt ismert (ekkor a Rurikovo gorodiscsei még nem került elő): Tamanszkaja Sztanicából (a-82 Franklin, S. — Shepard, J. : The Emergence of Rus i. m. 31-32. 83 Rimbertus: Vita Anskarii. c. 11., 19. 84 Nosou: New Data in the Ryurik Gorodishche i. m. 76. 85 Shepard, J.: The Rhos guests of Louis the Pious: whence and wherefor? Early Medieval Europe 4. (1995) 48-51. 86 Shepard: The Rhos guests of Louis the Pious i. m. 53. 87 Noonan, Th. S. : The Circulation of Byzantine Coins in Kievan Rus'. Byzantine Studies/É-tudes Byzantines 7. (1980) 148. 88 Kropotkin, V.V.: Kladi vizantyijszkih monyét na tyerritorii SSSR. Moszkva. 1962. 12. (1. sz. táblázat). Adatait átveszi: Noonan: The Circulation of Byzantine Coins i. m. 177.; Noonan: Nine-Century Dirham Hoards i. m. 86-87, 108. Itt a 64. oldal táblázatában a zavalasinói lelet kapcsán tévesen szerepel a bizánci érmék száma (2 db 1 helyett). E cikkében nem említi a kitrovkai bizánci érmét. 89 Noonan: The Circulation of Byzantine Coins i. m. 168.
