Századok – 2004
Tanulmányok - Veszprémy László: Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez II/325
342 VESZPRÉMY LÁSZLÓ Jelen forrás, a Pozsonyi évkönyv esetében joggal gondolhatunk arra, hogy egymással szervesen összefüggő egységet alkottak a Pray-kódex 9. rektón és 9. verzón olvasható 997-1115 közötti események. Az Évkönyv a 16. rektó oldal közepén, egy betoldás-jel után a „Quid est annus?" párbeszédes részlet után folytatódik az 1117. évnél. A „Quid est annus?" párbeszéd Alkuin „Pipini regalis et nobilissimi iuvenis disputatio cum Albino scholastico" с. művéből való részlet, ami tartalmánál fogva jól illik a kódex időszámítással kapcsolatos részei közé70 . Az Évkönyv két része között a húsvéti határnapok, az 1151 és 1300 (kitöltve 1183-tól), ill. 1171-1276 közötti húsvéttábla, embolismusok következnek71 . Valószínűleg már a mintapéldányban (azaz abban a kéziratban, amelyről jelen másolat készült) is megszakadt a bejegyzések folyamatossága, s azt csak oldalakkal később folytatták. Ezt a Pray-kódex másolója megszüntethette volna, de nem tette. Nyilván a szövegek szétválasztása meghaladta a másoló szellemi kapacitását, s nyilván igényeit is, hiszen a hiányzó eseményeket (III. Béla hazaérkezése, Szt. László kanonizációja, III. Béla halála) nem az Évkönyv megfelelő helyére jegyezte be, hanem a második húsvéttábla margójára, azaz nem is állt szándékában folytatni a már korábban inkább nekrológiummá átalakuló „Évkönyvet". Az előbbiekből következik, hogy az értelemzavaró nyelvtani hibákat sem korrigálta a másoló, ha azokhoz éppen ő maga nem járult hozzá újabbakkal. Az oldal elejére beszúrt „Quid est annus?" párbeszédet másoló kéz nem tűnik azonosnak a főkézzel, de mivel különböző írásszintek lejegyzéséről van szó, katagórikusan nem zárható ki. Annyi bizonyos, hogy az Évkönyvet másoló kézzel közel egykorú.72 ,s jól példázza, hogy egy másodlagosan bekerült szöveg milyen kitartóan megőrzi a főszövegtől való elkülönülést. Arra a kérdésre, hogy miként kerültek be az idegen bejegyzések az Évkönyv részei közé, egyszerűen megadható a válasz. A középkori gyakorlatnak megfelelően, ahol az évkönyvek lejegyzése megszakadt, ott üres helyet, akár üres oldalakat hagytak ki. Ez esetben is így történhetett, mivel a másoló nyilván azt hitte, hogy Kálmán király még soká fog uralkodni, s hasonló bőségben érkeznek majd a lejegyzésre méltó hírek. A kódex korábbi példányaiban az akkori másoló is így tett. Rosszul számított, hiszen 1114 után már csak néhány, mára meglehetősen összekuszálódott bejegyzés került az Évkönyv be: először a király halála 1115 helyett 1117-re datálva. Eszerint az Évkönyv jelen formájának első szerkesztése Kálmán király idején történt. 70 Vö. Zalán Menyhért: A Pray-kódex forrásaihoz. Magyar Könyvszemle 33, 1926, 271-272., kiadása: uo, Ш. Patrologia Latina 101: 795 C.-980. Fordítása: Finánczy Ernő: A középkori nevelés története. Bp. 1926, 139-143. (reprint Bp. 1985). 71 Vö. Zalán M.: Pray-kódex im., D. Polycarpus Radó: Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungáriáé et limitropharum regionum.Bp. 1973, 52. 72 Bizonyos időnek el kell telni ahhoz, hogy a bejegyzések teljesen beolvadjanak a főszövegbe. Erre vonatkozóan tanulságos a Halotti beszéd magyar szövegének teljes felolvadása a latin írástechnikában. Ld. Mezey László: A Pray-kódex keletkezésének problémái. Magyar Könyvszemle 87, 1971, 120-121.; Veszprémy L.: A Halotti beszéd és Könyörgés viszonya a Pray-kódexben. Magyar Nyelv 80, 1984. 329-330.; Madas Edit: Középkori prédikációirodalmunk történetéből. Debrecen, 2002, 116-120. A Húsvéttáblák kezdő évszámai alapján, a nyelvészek által javasoltnál valamivel korábban, valamikor a 12. század közepén kerülhetett a kódexbe a magyar szöveg.
