Századok – 2004

Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265

308 KISS GERGELY Mentesség a püspöki vizitáció alól Az Ordinarius kormányzati hatalmának egyik legerősebb eleme az egyházmegyei intézmények rendszeres látogatása, vizitációja volt. Ezen alkalmakkor tájékozódott az egyháziak fegyelmi életéről, az esetleges vétkekről és kihágásokról, és szükség esetén — élve a büntető hatalmához kapcsolódó fenyítékekkel — orvosolta azokat. A két elem tehát szoros kapcsolatban állt. A rendszeres vizitációkat a magyar egyházi törvénykezés is — legalábbis a szabolcsi zsinat rendelkezése óta — kívánatosnak tartotta, és nincs okunk kételkedni az intézmény működé-A zsinat dátuma egyes kutatók szerint (Sacra concilia ecclesiae Romano-Catholicae in Regno Hungáriáé celebratae ab anno Christi MXVI usque ad annum MDCCXV Accedunt Regum Hungáriáé & Sedis Apostoücae legatorum constitutiones ecclesiasticae ex mss. Potissimum erűit, collegit, illustravit E Carolus Péterffy e Societate Jesu. Pars prima in qua concilia & constitutiones ab anno Christi MXVI usque ad annum MDXLIV prodeunt. Posonii 1741. — a továbbiakban: Péterffy — I. 87.; MRH I. 80.; Bali.es, L. \ Egyháztörténet i. m. II/2. 11-12.; PRT VII. 461-462.) 1256, de Knauz Nándor (MES I. 394.) és Fejér György (Codex diplomaticus Regni Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud. Et op. G. Fejér. Budae 1828-1844. — a továbbiakban: Fejér — IV/2. 153.) nyomán Waldmüller 1252-re tette, 1. Waldmüller, L.\ Die Synoden i. m. 176-177. Felmerülhet elvileg, hogy itt egy Esztergom egyházmegyei zsinatról volt szó, de ennek ellentmond, hogy sem a zalavári apátság, sem a vitatott plébániák nem az esztergomi egyházmegyébe, hanem a veszprémibe, magasabb szinten természetesen az érseki egyháztartományba tartoztak. Erre tekintettel sorolhatjuk az országos zsinatok közé, vö. Waldmüller, L. : Die Synoden i. m. 177-179.; Péterffy I. 87-88.; PRT II. 45., VIII. 57.; Bodies, L.: Egyháztörténet i. m. II/2. 12.; Knauz N.: Garamszentbenedek i. m. 68. A Péterfïy-féle listáról igen szemléletesen írt Batthyányi: „non tam ex coniecturis quam hallucinationibus PeterfFianis conílatum fuisse", 1. Batthyany, I.: Leges ecclesiasticae regi Hungáriáé. Claudiopoli 1627. П. 391. IV Orbán pápa 1263-ban Magyarországra küldte Angelus nevű káplánját azzal az utasítással, hogy tárgyalja meg a magyar főpapokkal egy esetleges Bizánc elleni fellépés lehetőségét, valamint a tatár-kérdést. 1261-ben ugyanis Alexios Strategopoulos visszafoglalta VIII. Palailogos Mihály számára Bizánc városát, ami miatt szembekerült a pápával. Ez tükröződik IV Orbán 1263. október 14-én a kalocsai érsekhez intézett levelében: „a subventione praestanda Imperio Constantinopolitano, pro quo dilectum filium Angelum clericus capellae nostrae ad partes regni praefati transmisimus". A pápa tehát elsősorban azért küldte legátusát, hogy a magyar főpapi kar az ő emberét, Balduint támogassa, vö. Waldmüller, L.\ Die Synoden i. m. 181. A pápai követ Budára hívott össze egy országos zsinatot. A fő téma mellett itt került sor Fülöp esztergomi érsek és Jób pécsi püspök viszályának rendezésére. Ez utóbbi ügy kapcsán értesülünk a fontosabb résztvevőkről. Az esztergomi érseken kívül megjelent ugyanis a zsinaton Amadé győri, Lampert egri, Fülöp váci, Pál veszprémi, Vince nyitrai püspök, valamint Pál pannonhalmi, ill. a pécsváradi, szekszárdi és a somogyvári apát. A pécsi, a szerémi és az erdélyi püspököt, valamint a kalocsai érseket prokurátorok képviselték, jelen voltak továbbá egyéb apátok, prépostok, főesperesek és plébániaegyházi papok is. A zsinat összehívásáról és az ügyről Amadé győri püspök oklevele ad tájékoztatást: „Nos 0[modeus] divina miseratione episcopus Iauriensis, de provincia Strigoniensi, significamus, quod quum anno domini millesimo ducentesimo sexagesimo tertio, indictione sexta, quarto die exeunte Aprilü essemus apud Budám ad convocationem magistri Angeli, clerici Capelle domini Pape et nuncii eiusdem in partes Ungarie, et consideramus una cum praenominato magistro Angelo et reverendo archiepiscopo Strigoniensi domino Philippo metropolitano nostro in ecclesia praepositali exhibitis nobis litteris et mandata apostolicis " - Fejér IV/3. 172-174.; MES I. 484., vö. Koller, J.: História episcopatus Quinqueecclesiarum I-VII. Posonii - Pesthini 1782-1812. II. 172.; MRH I. 82; Fraknói V: Szekszárd i. m. 15.; Balics, L.: Egyháztörténet i. m. II/2. 197-198.; PRT XII/B. 18., 54.; Vass E.: Szekszárd i. m. 50.; Waldmüller, L.\ Die Synoden i. m. 182. Ez utóbbi szerző járatlanságát mutatja, hogy váradi és sümegi apátról ír pécsváradi és somogy(vár)i helyett. Az 1279-ben Fülöp fermói püspök, pápai legátus által összehívott budai zsinat résztvevőit megint csak általánosságban nevezték meg. A felsorolás ugyanis neveket és intézményeket nem említ csak azt, hogy a zsinaton részt vettek az érsekek, püspökök, az apátok, prépostok, stb. Az apátoknál csak annyit jegyzett meg, hogy „monasteria per prelatos" képviseltették magukat, 1. Waldmüller, L. : Die Synoden i. m. 196. A zsinat határozataira 1. Péterffy I. 106-126., vö. PRT II. 13-14. Ugyanez vonatkozik az 1292., 1294. és 1296. évi esztergomi zsinatokra, ill. az 1298. évi pesti gyűlésre is. 1292-ben például: „nec non coram venerabili capitulo Strigoniensi et universis prepositis et abbatibus ac prelatis in hoc sancto provinciali concilio congregatis " - Péterffy I. 130., vö. Waldmüller, L.: Die Synoden i. m. 201-208. Ezzel szemben arra van adatunk, hogy (I.) Miklós pannonhalmi apát részt vett a Nicolao Boccassini pápai követ által összehívott budai zsinaton, 1301: „Exponente pridem nobis in pleno concilio de mandato nostro Bude solempniter congregato abbate monasterii Sancti Martini de Sacro Monte Pannonié" -DF 283 847. (PRT II. 347-348.), vö. uo. 48-49.