Századok – 2004
Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265
A PANNONHALMI APÁTSÁG A 11-13. SZÁZADBAN 309 sében. Sajnos azonban a rendelkezésre álló forrásokban ennek alig lehet nyomát találni. 190 Az egyházi szankciók alkalmazásának tilalma A püspöki büntető hatalom gyakorlásáról, illetve korlátozásáról több adatunk van. Az alább idézendő források tanúsága szerint egy olyan kiváltság-csoport mutatkozik, amely az Ordinarius kormányzati hatalmát — azon belül a büntetés jogát — szüntette meg. Ez leggyakrabban a kiközösítés (excommunicatio), ritkábban egyéb egyházi fenyítékek (felfüggesztés, interdictum) alkalmazásának tiltása volt. Ezeket az elemeket azonban csak csekély számú pápai privilégiumban találjuk meg. Az első adat II. Paszkál 1102. december 8-án kiadott bullája. A pápa megtiltotta ugyanis, hogy valamely püspök az apátot, a szerzeteseket, vagy a monostornak alávetett egyházak papját kiközösítse.19 1 Majdnem szóról szóra ugyanezt a rendelkezést olvassuk III. Sándor 1175. december 16-án kelt privilégiumában,192 illetve később, 1181-ben is.19 3 Ez utóbbit ismételte meg III. Orbán pápa is 1187-190 A kevés példa közül az egyik IX. Gergely pápának 1235. november 20-án az esztergomi provincia egyházi elöljáróihoz intézett levele, amelyben meghagyta, hogy az érseket a vizitáció alkalmával szívesen fogadják: „Gregorius episcopus [servus servorum Dei] venerabilibus fratribus episcopis et aliis ecclesiarum prelatis, et dilectis filiis clericis provincie Strigoniensis salutem [et apostolicam benedictionem]. Ad obedientiam et reverentiam vestris superioribus exhibendam devotionem vestram apostolicis litteris tanto sollicitas invitamus, quanto fortius ad id teneri vos novimus nostris etiam tacentibus per ipsos. Hinc est, quod universitatem vestram monendam duximus attente et hortandam mandantes, quatenus venerabilem fratrum nostrum Strigoniensem archiepiscopum, cum ad vos causa visitatonis accesserit, benigne recipere ac honeste tractare curetis, in litisque ad correctionem pertinent officii sui debitame exercere ipsum libere permittentes, alioquin sententiam, quam idem rite tulerit in rebelles, ratum habemus " - Theiner I. 140. Ez párhuzamba állítható a IV lateráni zsinat azon rendelkezésével, amely a bencés vizitátoroknak előírta, hogy püspökeiknek jelentsenek, az pedig intézkedjék: „Denuntient episcopo proprio, ut illum amovere procuret ". Idézi: PRT II. 8. (4. sz. jegyz.). A kevés ismert magyarországi példa közé tartozik a kapornaki apátság esete, amely hevesen tiltakozott a veszprémi püspök gyakori látogatásai miatt, ill. azért, mert ezek ürügyén az Ordinarius jelentős követeléseket támasztott az apátsággal szemben. Az apát végül fellázadt püspöke ellen, aki viszont erre kiközösítette. Az ügy IX. Gergely pápa elé került, aki ugyan nem vonta kétségbe a püspök kormányzati joghatóságát a kolostor felett, ám arra kötelezte, hogy hagyjon fel a túlzott követelésekkel, egyúttal a feleket az Apostoli Szék elé rendelte: „... Dilecti filii... abbas et conventus monasterii Sancti Salvatoris de Caparnuch ordinis sancti Benedicti, Vesprimiensis diocesis, gravem ad nos transmisere querelam, quod venerabilis fráter noster... Vesprimiensis episcopus, non considerato prudenter, quod prelatum suis subditis non solum preesse convenit, verum etiam et prodesse, monasterium ipsum indebitis exactionibus aggravans et molestans singulis annis unum equum ab eis contra iustitiam exigit et extorquet, et quotiens vult in anno visitationis vel alia de causa monasterium idem accedens, trahensque moram ibidem cum personarum et evectionum multitudine et frenata, bona monasterii pro sua voluntate consumit, ita quod fratres in eo degentes vix habent unde valeant sustentari" - Theiner I. 154.; MREV I. 107., vö. PRT VII. 59-60. 191 „Decernimus etiam, ut nulli episcoporum liceat in ecclesiis eidem monasterio subiectis sacerdotem excommunicare, vel ad sinodum vocare aut abbates vel monachos" - DF 206 804. (DHA I. 334.). 192 „Nulli quoque episcoporum liceat in ecclesiis eidem monasterio subiectis sacerdotem excommunicare, vel abbates vel monachos ad synodum suam vocare" - DF 206 824. (PRT I. 607.; CDB 1/18.). Másolatai: 1) Liber Ruber, п. 41., 78-81. (DF 208 291.), 2) 16. század: DF 208 823. 193 „Decernimus etiam, ut nulli episcoporum liceat in ecclesiis eidem monasterio subiectis sacerdotem excommunicare, vel abbates vel monachos ad synodum vocare" - DF 208 291. (PRT I. 610-611., hiányos; CDB 1/21.).
