Századok – 2004
Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265
A PANNONHALMI APÁTSÁG A 11-13. SZÁZADBAN 291 teljesen egyértelmű volt.11 6 Különösen érdekes továbbá a salva iuris sedis apostolice auctoritatis formula, amely VII. Gergely idején tűnt fel, és eleinte elszórtan alkalmazták II. Ince koráig, később azonban igen elterjedtté vált. Eredetileg a pápai tulajdonhoz kapcsolódó fenntartási jogra utalt, III. Sándor pápa korától azonban egyértelműen az exemptio kifejezésére szolgált. Jellegzetes variációja volt a salva iuris sedis apostolice auctoritate etepiscopi / archiepiscopi canonica iustitia / reuerentia, amely bizonyos püspöki jogok meghagyására utalt az adott egyház esetében.117 Ezzel kapcsolatosan hangsúlyoznunk kell, hogy különösen birtoköszszeírásokban gyakori az et diocesanorum episcoporum canonica iustitia kitétel, amely arra utal, hogy az egyes intézményekhez tartozó alárendelt egyházak feletti püspöki joghatóság továbbra is érvényesült.118 Az itt említett, biztosnak tekinthető kritériumok mellett természetesen vannak más lehetőségek is, azonban ezeknél van egy súlyos nehézség: mind exemptus, mind nem exemptus intézményeknél előfordulhatnak, így önmagukban nem adnak biztos támpontot az adott egyház jogállapotát illetőleg.11 9 quatenus honores et libertates et iura monasterii Sancti Vedasti quod nullo mediante ad iurisdictionem beati Petri et nostram proprie ас specialiter pertinet, nulla ratione minuere vei disturbare présumas [...]". Idézi: Falkenstein, L.: La papauté et les abbayes françaises i. m. 160. (34. sz. jegyz.). Maga a kifejezés valószínűleg egy korábbi — a 9. századtól feltűnő — változatra, az ún. „nulli-nisi" alakra megy vissza (általában: „nulli alii nisi Romano pontifici subiectur"). Például: 872, 1156: Bagno di Romagna (Pfaff, V: Die päpstlichen Klosterexemptionen i. m. 93. n. 3., PL CLXXXVIII. 1472.). III. Sándornál elsőként 1168-ban tűnt fel (Szt. Victorinus, Benevento: PL CC. 479.), 1. Pfaff, V: Die päpstlichen Klosterexemptionen i. m. 82., 83-84., vö.: Schreiber, G.: Kurie und Kloster i. m. I. 55., 68-69. 116 1167: S. Trinitas, Mileto (Pfaff, V: Die päpstlichen Klosterexemptionen i. m. 98. n. 36. = IP X. 147.), 1186: Bernate (IP VI/1. 133.), 1194: S. Maria de Parvo Ponte, Brindisi (IP IX. 398.). 117 Friedrich Thaner a VII. Gergelytől (1073-1085) IV Adorjánig (1154-1159) terjedő időszakot vizsgálta, tehát közvetlenül a III. Sándor előtti periódust, és arra jutott, hogy II. Incéig (1130-1143) 63 esetben, III. Celesztintől (1143-1144) viszont 314 esetben fordul elő a formula, eleinte változatos alakokban (ius, iustitia, auctoritas, reverentia), 1. Thaner, F.: Über Entstehung und Bedeutung der Formel i. m. 8.; Schreiber, G.: Kurie und rooster i. m. I. 58-62.; Falkenstein, L. : La papauté et les abbayes françaises i. m. 175-177. Például: JL 4847., 5093., 5125., 5282., 5366., 5446., 5512., 5564., 5572., 5688., 5716., 5845., 5858., 5867., 5940., 5945., 6012., 6013., 6015., 6075., 6088., 6119., 6137., 6157., 6647., 6657., 6845., 6849., 6931., 6932., 6984., 7023., 7038., 7064., 7154., 7157., 7166., 7193., 7205., 7223., 7411., 7420., 7468., 7565., 7572., 7576., 7603., 7612., 7621., 7654., 7655., 7656., 7825., 7830., 7840., 7985., 8111., 8209., 8227., 8454., 8489., 8490., 8499., 8515., 8520., 8521., 8560., 8562., 8583., 8593., 8602., 8603., 8604., 8662., 8734., 8739., 8769., 8949., 9470., 9549., 9702., 10147. 118 Ez különösen fontos, mert rávilágít arra, hogy egy adott egyházi intézmény jogi státusa nem azonos a neki alárendeltekével (kápolnák, oratoriumok, plébániaegyházak). Erre a problémára már G. Schreiber felhívta a figyelmet, és ezt a kérdést maga is külön tárgyalta monográfiája második kötetében, 1. Schreiber, G.: Kurie und Kloster i. m. II. (különösen 2-92., 180-206.), vö. Schreiber, G.: Kurie und Kloster i. m. I. 58-59.; Pfaff, V.\ Sankt Peters Abteien i. m. 157.; Falkenstein, L.\ La papauté et les abbayes françaises i. m. 177. 119 Itt kell megemlítenünk a következő rendelkezéseket a) a püspök által az egyházakban tartott nyilvános istentisztelet tiltása, b) az Apostoli Székhez fordulás jogorvoslat céljából, c) az excommunicatio- és interdictum-jog, d) a chrisma, szent olajok vétele, felszentelés, benedictio. Az első a püspök rendi joghatóságával kapcsolatos túlkapásokat gátolta, előfordul nem exemptus intézményeknél is (1057: JL 4367., 1131: JL 7468., 1119: Papsturkunden in den Niederlanden (Belgien, Luxemburg, Holland und Französisch-Flandern). Ed. Ramackers, J.. (Abhandlungen der Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen. Phil.-Hist. Klasse, 3. Folge, 8-9.) Göttingen 1934. — a továbbiakban: PUN — 103-106., vö. Schreiber, G.: Kurie und Kloster i. m. I. 66., 191-193.; Falkenstein, L.: La papauté et les abbayes françaises i. m. 161-163.). A második nem csak exemptusoknál jelenik meg, sőt,
