Századok – 2004
Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265
290 KISS GERGELY Cluny törekvéseinek és Abbon de Fleury munkásságának jelentős hatása volt a kolostorok és a pápaság kapcsolatára. Egyfelől továbbra is megfigyelhető a püspöki és királyi oltalom, elsősorban a német területeken, másfelől viszont egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egyes kolostorok és az Apostoli Szék közötti kapcsolatok szorosabbá, kizárólagossá tétele. Egyre gyakoribbá vált ugyanis, hogy az alapítók vagy a kegyurak a kolostori élet szabadságának biztosítása végett apátságaikat átadták a pápaságnak, amely azokat cenzus fizetése ellenében oltalma alá fogadta, illetve exemptiot adott nekik.11 2 Mint azt korábban láthattuk, a cenzus-libertas-protectiolexemtio körüli zavarok megoldása III. Sándor pápa idején került nyugvópontra. A pápai állásfoglalás azonban nem adott választ a cenzust nem fizető egyházak jogi helyzetére, pápasághoz fűződő kapcsolatára. Ez az igény állhat annak hátterében, hogy III. Sándor idejétől új formulák jelentek meg a pápai privilégiumokban. Az egyik ezek közül a már említett specialiter formula. Ez a 11. század közepe táján jelent meg az oklevelekben, és igen sok alkalommal használták, de csak III. Sándor idején vált az exemptio biztos kritériumává a „beati Petri iuris" beiktatásával.113 Igen jelentős volt, hiszen éppen III. Sándor azonosította az exemptioval.114 Emellett, mintegy kiegészítésként szerepelt egy másik formula, a nullo medio / nullo mediante.115 Ritkábban jelent meg maga az exemtus kifejezés, amely nyilvánvalóan L'exemption monastique i. m. 304.; Mostert, M.: The political theology of Abbo of Fleury i. m. 45-64.; Mostert, M. : The political Ideas of Abbo of Fleury i. m. ; Mostert, M. : Die Urkundenfälschungen Abbos von Fleury i. m. 288-309. A szerző ez utóbbi munkájában bizonyította M. Rathsackkal szemben, hogy csak egy hamisítás köthető Abbon nevéhez, vö. Rathsack, M.: Die Fuldaer Fälschungen i. m. passim. V Gergely oklevelének szövegét 1. Mostert, M.: Die Urkundenfälschungen Abbos von Fleury i. m. 309-318.; PU II. 655-657. L. még VII. Leó (938: JL 3606., PU I. 140-142.; 938-939: JL 3610., PU I. 157-160. [hamis!]), VII. Benedek (981: JL +3801., PU I. 514-517. [hamis!]), XVIII. János (1077: JL 3958., PU II. 837-839.), vö. Amanieu, A.: Abbon de Fleury. Dictionnaire du Droit Canonique. Paris 1953. I. col. 71-76. 112 A cenzus és a libertás kapcsolatára és az ezzel kapcsolatos problámákra ld. a fentebb írtakat! 113 Első előfordulásai: 1059. február 17. [október 14.: Szt. Péter, Peruggia (JL 4395. = PL CXLIII. 1301.] JL 4413. = PL CXLIII. 1324.), 1092. május 7.: Szt. Lőrinc, Aversa (JL 5466. = Italia Pontificia. Congessit P F. Kehr, 1. Roma, Berlin 1906. 2. Latium, Berlin 1907. 3. Etruria, Berlin 1908. 4. Umbria, Picenum, Marsia, Berlin 1909. 5. Aemilia sive Provincia Ravennas, Berlin 1911. 6. Liguria sive Provincia Mediolanensis, 1, Lombardia, Berlin 1913. 2, Pademontium, Liguria maritima, Berlin 1914. 7. Venetiae et Histriae, 1, Provincia Aquileiensis, Berlin 1923. 2, Respublica Venetiarum, Provincia Gradiensis, Histria, Berlin 1925. 8. Regnum Normannorum, Campania, Berlin 1935. 9. Samnium, Apulia, Lucania. Ed. Holtzmann, W. Berlin 1962. 10. Calabria, Insulae, Ed. Girgensohn, D. Zürich 1975. (a továbbiakban: IP) VIII. 289.), 1095. március 31.: Szt. Agáta, Cremona (JL 5558. = Pfaff, V: Die päpstlichen Klosterexemptionen i. m. 105. n. 102.), 1096. szeptember 9.: Fruttaria (JL 5669. = IP VI/2. 152.). 1152-ig 15 alkalommal, ezt követően még többször fordult elő oklevelekben. Például: 1103. május 22.: S. Maria di Bantia (JL 5945. = PL CLXIII. 114.), 1105. április 9.: Corbie (JL 6111.), 1110. április 27.: Szt. Gervais-lez-Fos (JL 6267.), 1120. február 13.: Octavio (JL 6814. = PL CLXIII. 1159.), 1131. október 28.: Szt. Márton, Tours (JL 7492.). Pfaff, V: Sankt Peters Abteien i. m. 156.; Pfaff, V: Die päpstlichen Klosterexemptionen i. m. 82-83.; Falkenstein, L.: La papauté et les abbayes françaises i. m. 156-160., vö.: Schreiber, G.. Kurie und Kloster i. m. I. 47-55. 114 A pápa Romagno kolostora kapcsán megjegyezte: „ecclesiae, quae specialiter ad Romanam ecclesiam respiciunt, sunt exemta" - Pfaff, V: Die päpstlichen Klosterexemptionen i. m. 84. 115 III. Sándor idejétől az előző specialiter formula általában elegendő volt az exemptio kifejezésére így ez utóbbi csak hozzátétel volt. Erre jó példa III. Sándor András, arrasi püspökhöz írt levele a szt.-vaast-i kolostor ügyében: „Inde est quod fraternitatem tuam monemus atque mandamus,
