Századok – 2004
Történeti irodalom - Documents d’Archives Francais sur L’Histoire du Bassin des Carpates 1918–1932. Vol. IV. Janvier 1922 – décembre 1927. (Ism.: Kecskés Gusztáv) I/253
254 TÖRTÉNETI IRODALOM értékes anyagokat tartalmaznak térségünk első világháború utáni történetére vonatkozóan. Az 1960-as években a második világháború előzményeit és a náci Németország közép-kelet-európai térfoglalását vizsgálva felvetődött számára a kérdés: hogyan váltak a régió kis államai oly könnyen a hitleri terjeszkedés áldozataivá? A válaszért az első világháborút lezáró békerendszerig és az 1920-as évekig nyúlt vissza. Ádám Magda levéltári kutatásainak eredményeit A kisantant, 1920-1938 (Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1981) és A kisantant és Európa, 1920-1929 (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989) című monográfiákban összegezte, melyeknek fontos célja volt „tanulságul szolgálni a Duna-medence országainak, az itt élő és egymásra utalt népeknek, akik az elkövetett bűnök és hibák súlyos következményeit viselték. Hiszen kevés olyan térség volt, ahol a földrajzi, gazdasági és politikai adottságok ennyire egymásra utalták a népeket, mint az első világháború utáni Duna-medencében, s kevés olyan hely, ahol az együttműködési lehetőségeket ily könnyelműen elszalasztották" - írta Ádám Magda utóbbi könyvének bevezetőjében. A francia dokumentumkötet-sorozat kiadásának tervét felkarolta a Történettudományi Intézet korabeli vezetése is Ránki Györggyel az élén, aki korábban a hitleri Németország magyar vonatkozású dokumentumainak megjelentetését is kezdeményezte. A levéltári iratgyűjtés munkáját Ádám Magda, Litván György és Ormos Mária végezték. Az ennek során feltárt dokumentumok legnagyobb része a kötetsorozatban jelent meg először. Az eddig napvilágot látott három rész (az I. kötet 1918. október és 1919. augusztus, a II. 1919. augusztus és 1920. június, míg a III. 1920. július és 1921. december között keletkezett iratokat tartalmaz) nagy nemzetközi és hazai elismertségnek örvend. Erről még a számos méltató recenziónál (pl. Borhi László, Lojkó Miklós, Niederhauser Emil ismertetései) és a gyakori tudományos idézettségnél is meggyőzőbben tanúskodnak mértékadó francia történészek elejtett szavai, akik bevallják: az első világháború utáni korszak Közép-Kelet-Európájának tanulmányozásához a levéltári kutatás helyett gyakran elégségesnek tartják, hogy leemeljék könyvespolcukról a megfelelő sötétkék dokumentumkötetet. A cseh és a szlovák történészek szintén ismerik a gyűjteményt. A kiadvány jelentőségét tovább növeli, hogy az 1914 és 1932 közötti korszak francia diplomáciai iratait a francia Külügyminisztérium dokumentumkötet-sorozata (Documents diplomatiques français) sem dolgozta még fel. Elképzelhető, hogy a magyar kiadvány megjelentetése ezen kötetek előkészítésére is ösztönzőleg hat. A magyar történészszakma elismerését jelzi, hogy 2003 májusában Ádám Magda megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének Díját, melynek indoklása is kiemelte az ő főszerkesztése alatt készülő francia dokumentumkötet-sorozat tudományos értékét. Az 1922. január és 1927. december közti periódust bemutató IV kötet Ádám Magda és Ormos Mária szerkesztésében, Litván Katalin együttműködésével, valamint Borhi László, Majoros István és Cécile Vrain részvételével készült. A kötetben megjelent 403 dokumentum legnagyobb része a francia Külügyminisztérium Levéltárából (Archives diplomatiques) származik és először jelenik meg nyomtatásban. Az iratok között találhatók a Quai d'Orsay által a francia külképviseletekre küldött utasítások, a francia nagykövetek és más meghatalmazott diplomaták által készített feljegyzések, memorandumok és kódolt táviratok, továbbá a nemzetközi konferenciák és a két- és többoldalú tárgyalások során keletkezett iratok. Ez utóbbiak közé tartoznak a trianoni határok megállapításának gyakorlati kidolgozásával megbízott Határmegállapító Bizottságok, Magyarországnak a Nemzetek Szövetségébe való belépésével és a magyar jóvátétellel kapcsolatos megbeszélésekről készített jegyzőkönyvek, valamint a Magyarország népszövetségi kölcsönével összefüggő egyeztetések iratai. Szerepelnek továbbá a nagy nemzetközi visszhangot kiváltó frankhamisítási botrányról szóló feljegyzések és levelek is. A dokumentumok válogatásánál a szerkesztők két fő tematikus szempontot vettek figyelembe. Egyrészt olyan iratokat kerestek, amelyek közvetlenül vagy közvetve a magyar történelemre vonatkoznak, másrészt amelyek a Kárpát-medence egészének történelmi folyamatait világítják meg. Ádám Magda és Ormos Mária a kronologikus közlésmód mellett döntöttek. Ez ugyanis megkönnyíti az események összefüggéseinek bemutatását, a tárgyalások és diplomáciai döntések nyomon követését. Láttatja a dokumentumok keletkezésének körülményeit is. Az egyes részkérdésekre vonatkozó kutatásokat és a kötetben való eligazodást elősegíti, hogy a mű elején az egyes iratok keletkezésének helyét, idejét és témáját jelző listát találunk. Az iratközlés pontosságát mutatja és a kiadvány tudományos hitelét növeli, hogy nem csak a dokumentumok eredeti iktatási számait jelzik, hanem a levéltári adatokat is a fond, a dossziészámok, sőt a fóliószámok feltüntetésével. A gondosan szerkesztett jegyzetek, továbbá az annotált személynévmutató és a helynévmutató még használhatóbbá teszik a kiadványt. A kötet dokumentumai részletesen bemutatják Közép-Kelet-Európa nemzetközi kapcsolatainak fejlődését az első világháborút lezáró békék aláírásának és ratifiks.asanaK korszakától, melyet
