Századok – 2004

Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3

24 LADÁNYI ANDOR elhagyható-e valamely kar? Az ankéten csak kevesen pártolták a felállítandó egyetemen hittudományi kar szervezését, és az ankét eredményei, valamint az albizottság javaslata alapján a közoktatásügyi bizottság 1884. február 8-i ülésén úgy foglalt állást, hogy „a theologiai kar kérdése egyelőre függőben tartandó". A harmadik egyetem létesítéséről tovább folytatódtak a viták, az egymást követő miniszterek véleménye lényegesen eltért e kérdésben. Berzeviczy Albert 1894. évi, említett munkájában foglalkozott a teológiai fakultások ügyével is. Véleménye szerint az nem lehetséges, hogy ,,mi a papképzést bármely felekezetre nézve egészen és kizárólag az egyetemekre összpontosítsuk". Szükségesnek tartotta azonban, hogy a papság elitje magasabb színvonalú képzésben részesüljön, megszüntetve „azt a ma fennálló anomáliát, hogy a hittani szakban a legmagasabb academiai fokozatot csak egyetlen egyház papjai nyerhetik el". Konkréten azt javasolta, hogy a budapesti egyetemen maradjon meg a katolikus hittudományi kai; protestáns teológiai fakultás létesüljön a kolozsvári egyetemen (beolvasztva abba a szerveződő református teológiai akadémiát). A harmadik egyetem szerinte egyelőre felállítható volna teológiai kar nélkül is, de kívánatos, hogy később azon is katolikus hittudományi kart szervezzenek, illetőleg — amennyiben Debrecenben jönne létre a harmadik egyetem — protestánst (akkor viszont a kolozsvári egyetemen nem lenne protestáns teológiai fakultás). Görög-keleti hittudományi kar létesítését — a budapesti vagy a kolozsvári egyetemen — „csak a távolabbi jövő feladatának" tekintette. (Kolozsvárott egyébként 1895 őszén megalakult a református teológia, annak az egyetemmel való kapcsolatát azonban csak az jelentette, hogy tanulói heti 10 órát az egyetemen hallgathattak.) Trefort utódai közül a 90-es években csak Wlassics vázolta álláspontját — lényegében Eötvös és Berzeviczy véleményének megfelelően — a teológiai fakultások kérdésében. „Én igen nagy súlyt helyezek arra is — mondotta a képviselőház 1897. február 27-i ülésén —, hogy az állam magára a papképzésre is befolyjon, hogy lehetővé tegye azt, ne csak az elszigetelt szemináriumokban, hanem igenis az egyetemeken megtalálja minden vallásfelekezet a magasabb egyetemi képzését." Szerinte a budapesti egyetemen katolikus és görög-keleti szerb, a kolozsvárin pedig protestáns és görög-keleti román teológiai fakultás lehetne. Wlassics eme véleménye azonban csak gyakorlati jelentőség nélküli elvi nyilatkozatnak volt tekinthető. Az evangélikus zsinati bizottság még 1892-ben kívánatosnak tartotta a budapesti egyetemen protestáns teológiai fakultás felállítását, kezdeményezésének azonban nem volt visszhangja. 1900-ban azután az evangélikus egyház egyetemes közgyűlése javasolta e kar létesítését. A református egyetemes konvent 1900. áprilisában ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy „a különböző egyházak jogviszonyait rendező és az egyházak jogi állására vonatkozó országos törvények értelmében a protestáns egyházak is jogosan kívánhatják az állami egyetemen protestáns theologiai fakultás felállítását", minthogy azonban e kérdés kellően előkészítve nincs, a konvent ezzel kapcsolatban az egyes egyházkerületek véleményét kérte. E vélemények nagymértékben eltérőek voltak, a tiszántúli egyházkerület nem is közölte észrevételeit, és ezért az országos zsinat 1906. március 27-i ülésén „az állami theol. fakultáshoz való törvényes jogunk elvi fentartása és hangsúlyo-