Századok – 2004

Figyelő - Vofkori Mária: Imreh Istvánról I/223

FIGYELŐ Vofkori Mária IMREH ISTVÁNRÓL Imreh Istvánról írni a 2003-as esztendőben többszörösen nehéz. Nehéz azért, mert sokoldalú munkásságát megszabott terjedelmi keretben átfogóan bemutatni majdnem lehetetlen. Nehéz azért, mert munkásságnak különböző oldalai, aspektusai — így a gazdaságtörténeti is —, olyan szervesen kapcsolódnak egymáshoz, hogy azokat szétválasztani eleve sikertelenségre ítélt feladat, hisz — hogy egy általa gyakran és szuggesztív erővel használt fogalommal éljünk — rész-egészekről van szó, olyan összetevőkről, amelyek úgy munkálnak az életmű szerves egészében, mint a faluközösség a társadalomban. Végül, de nem utolsósorban nehéz azért, mert Imreh István még nagyon jelenvaló számunkra és nehezen szokjuk azt, hogy ha kevés ideje is, de átlépett már az öröklétbe. Egykori discipulusa nehéz szívvel és a tőle tanult alázattal rója ezeket a sorokat, amelyek a teljesség igénye nélkül, de lényegi ismereteket nyújtva szeretnék bemutatni Imreh Istvánt, a gazdasági gondolkodót, Imreh Istvánt a történészt. Már az elején el szeretnénk mondani, hogy a körülmények sajátossága folytán nem tudjuk, nem akarjuk elkerülni azt a kísértést, hogy egyfajta portrét bocsássunk itt a nyilvánosság elé, egy olyat, ami egyike a számos még ezután születőknek, s mint minden ilyen kísérlet, lehet tetszetős vagy kevésbé az, de mindenképpen tökéletlen. Az egykori tanítvány minden sornál magán érzi tanárának tekintetét. Szeretné tudni, hogy ezúttal is, mint annyiszor a nem olyan régi múltban, elnyerte tetszését, hogy megfelel neki a szerkezet, amely életrajz, módszer és művek hármas tömbjébe fogva szeretné bemutatni egy lehetséges képét annak az életműnek, amelyet Imreh István létrehozott. Az egykori tanítvány szeretne megfelelni írásmódjában is. Szeretné fegyelmezni a lendületet úgy, hogy azért ne törjön meg, szeretné úgy alakítani a tudomány kánonjainak is megfelelni kívánó szöveget, hogy bárki érthesse azt, faluközösségben élő eleink kései utódai is. * Életrajz 1919. szeptember 12-én született a háromszéki Sepsiszentkirályon. Szentkirálytól és Sepsibodoktól, gyerekkora falvaitól hosszú út vezetett a saját unokája által készített honlapig, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjáról (1990. május 21.) megtudhatjuk a legfontosabbakat. Ezen a honlapon található a