Századok – 2004

Közlemények - Janek István: Károlyi Mihály a csehszlovák–magyar viszony és a lakosságcsere rendezéséért 1945–48 között I/207

KÁROLYI MIHÁLY ÉS A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR KAPCSOLATOK... 217 Meg kell próbálnunk olyan egyességet kötni, hogy a határkérdés fontossága mi­nimalizálódjék."3 6 Károlyi Mihály és a párizsi béketárgyalás kudarcai Benes és a csehszlovák vezetőség Károlyi látogatásai ellenére sem mutatott hajlandóságot a kisebbségi magyarság kitelepítésére irányuló tervének felülvizs­gálatára. Károlyi már korábban jelezte Gyöngyösinek, hogy miután barátságos fogadtatásban volt része a prágai vezetők részéről, szívesen segítene a párizsi békedelegáció nehéz munkájában. Gyöngyösi valószínűleg féltékenységből vissza­tartotta az ügyet, majd a két munkáspárt nyomására végül jóváhagyását adta.37 A késlekedés miatt Károlyi a békekonferencia megkezdése után érkezett Párizsba. A munkáspártok azért javasolták Gyöngyösit a békedelegáció élére, mert biztosítékot láttak benne, főleg a munkáspártok, hogy nem igyekszik majd kizá­rólag kisgazdapárti szempontokat érvényesíteni a békekonferencián. Gyöngyösi személye ismeretlen volt a nemzetközi politikai és diplomáciai körökben, nyelv­tudása sem volt tökéletes. A magyar békedelegáció első csoportja jűlius 24-én utazott el Budapestről, Gyöngyösi külügyminiszter augusztus 8-án követte őket. Károlyi nem a békedelegáció tagjaként, hanem tanácsadóként megbeszélé­seket folytatott Párizsban, hogy előmozdítsa a magyar ügyet a békekonferencián. Magyarország vezetői között főleg a kisgazdapártiak vélték úgy, az lenne a legjobb a párizsi béketárgyalásokon, ha azt indítványoznák, hogy a határ menti kompakt magyarságot se ki, se szét ne telepítsék, hanem csatolják vissza az anyaországhoz. Ez nem jelentene lényeges területcsökkenést Csehszlovákiának, viszont ennek megtörténte után szoros baráti kapcsolatok létesülnének a két ország között. Ennek érdekében augusztus 22-én Károlyi tárgyalt Jan Masaiykkal és más álla­mok külügyminisztereivel is, de nem tudott eredményt elérni. Ugyanaznap Sza­kasits Árpád is találkozott Masarykkal és határkiigazítást kért tőle a lakosságcsere kompenzálására. Masaryk elutasította ezt, és közölte, hogy ő örülne, ha Károlyit neveznék ki prágai követnek a jó viszony előmozdítása érdekében. A Szovjetunió, amelytől Párizsban sok minden függött, Németország kato­nai leverése után politikai céljai szempontjából alapvető fontosságúnak tartotta a kelet-európai térséget. A háború befejező szakaszától kezdve saját biztonságának megteremtésére törekedett. Igyekezett katonailag erős, stratégiailag előnyös ha­tárokkal rendelkező, belpolitikailag stabil és egységes nagyhatalommá válni, a­melynek kelet-európai befolyási övezete van. Politikai céljai érdekében az érdeksz­férájába tartozó országok közötti torzsalkodást igyekezett mihamarabb megszün­tetni. így a csehszlovák-magyar lakosságcserének megkülönböztetett figyelmet szentelt, s a párizsi tárgyalásokon a csehszlovák érdekeket támogatta.38 Magyarországon a Szociáldemokrata Párt vezetősége szerette volna elérni, hogy Károlyit nevezzék ki a békedelegáció vezetőjévé. Az események utólagos 36 Uo. 37 Balogh Sándor: Parlamenti és Pártharcok Magyarországon 1945-47. Kossuth Kiadó, Buda­pest 1975. 284-285. 38 Dalibor M. Krno: A békéről tárgyaltunk Magyarországgal. Budapest 1992. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom