Századok – 2004
Beszámoló - Vörös Boldizsár: A jelen és a közelmúlt történetének tanítása – világháborúban és „világforradalomban” VI/1468
1476 · TUDOMÁNYOS KONFERENCIA AZ I. VILÁGHÁBORÚRÓL történelemtanárokat, hogy már május folyamán ismertessék diákjaikkal — többek között — „a tőkés termelésből kinövő nemzetközi imperialista versenyt s a proletariátusnak a világháborúban viselt szenvedéseit s a világforradalomban vállalt szerepét". A rendelet azt is közölte, hogy a Néptanítók Lapjának mellékleteként megjelennek az egyetemes és a magyar történelem új szempontok szerinti áttekintései, az oktatók pedig az iskolaév hátralévő részében ezek felhasználásával kötelesek tanítani az anyagot.36 A Néptanítók Lapja április 24-i számában már megjelentek Bresztovszky Vilma „bevezető leckéi" az elemi, a polgári iskolák és a középiskolák alsó osztályai számára. Összefoglalásában a szerző érvényesítette azokat a szempontjait, amelyeket idézett Fáklya-cikkében megfogalmazott. A sorozat III. leckéje foglalkozott a világháború egyetemes történelmi vonatkozásaival, a IV pedig a magyarországi fejleményekkel. A szerző mindkét leckében a háború okaiként a következő tényezőket jelölte meg: az uralkodó politikai erők ezáltal akarták biztosítani hatalmukat az elnyomottak felett és gyarapítani a vagyonukat - e törekvések eredményezték a világháború elhúzódását is. Mind az egyetemes, mind a magyar történelmi lecke határozottan elítélte a háborús propagandát és szembeállította vele a háború szörnyűségeit. Bresztovszky szerint a háború okozta szenvedések következtében robbant ki „az elnyomottak kétségbeesése": az 1917-es februári orosz forradalom; ugyanezen ok miatt „ismétlődött az nálunk, ami Oroszországban már korábban bekövetkezett". A szerző foglalkozott az oroszországi és a magyarországi forradalmak történetével is,37 írt az új diktatúrák létrejöttéről és intézkedéseikről. A Magyarországi Tanácsköztársasággal kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozta: „a hiányzó anyagot, a háború okozta szegénységet és rendetlenséget azonnal helyrehozni lehetetlenség".3 8 A Néptanítók Lapja június 26-i számának mellékletében jelent meg Sas Andor A világháború; az orosz és a magyar forradalom című összefoglalása, a felsőbb osztályok oktatói számára. Ε szerző is hangsúlyozta a háború gazdasági okait, de megjegyezte azt is: „Ha a hódítás dühe és a megsemmisítésre való törekvés eszméknek tekinthetők, akkor ilyenek is mozgatták a mérkőzésbe keveredett államokat." A szöveg szerint a háborúból csak bizonyos, szűk társadalmi csoportoknak volt hasznuk, a tömegek azonban szenvedtek és „A háború hosszú tartama minden nép dolgozóit egyaránt diszponálta a forradalomra." Ugyanakkor Sas nem hallgatta el, hogy „A háborús imperializmus elragadott egyes szocialistákat", ám rögtön hozzátette: „később azonban felébredt a tömegekben a helyes belátás". Bresztovszkyhoz hasonlóan Sas Andor is foglalkozott az oroszországi és a magyarországi forradalmakkal,39 leckéje végén pedig azt hangsúlyozta: a Magyar-36 A közoktatásügyi népbiztosnak 1919. évi 91 S09. számú rendelete a történelmi tanítás új iránya tárgyában. Hivatalos Közlöny 1919. május 15. 183-184. A rendeletben említett áttekintések a Néptanítók Lapja 1919. április 24-i, május 15-i és június26-i számának mellékleteként jelentek meg. 3' Ld. ehhez Vörös Boldizsár. Az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom ábrázolása a Magyarországi Tanácsköztársaság oktatási anyagaiban. Fons 1999. 3. sz. 329-336. 38 Bresztovszky Vilma: Bevezető leckék a történelem tanításához. Az elemi, a polgári iskolák és a középiskolák alsó osztályai számára. Melléklet a „Néptanítók Lapja" [1919. április 24.] 17. számához V-VII. Az iskolai tanítás június 7-én fejeződött be (Ld. A tanév befejezése. Új Korszak 1919. június 6. 4., így tehát nem zárható ki, hogy ezen összefoglalás alapján a tanárok még taníthatták (esetleg nyári tanfolyamokon is) a világháború történetét. Vö. még Áz új iskola i. m. 267.
