Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
14 LADÁNYI ANDOR teológiai akadémia azonban, mint arra a következőkben még visszatérek, 1895 őszén megkezdte a működését.) Pozitív lépés volt viszont az, hogy Debrecen városa — az egyházkerület megkeresésére — 1892. szeptember 30-i közgyűlésén elhatározta: a debreceni főiskola egyetemmé fejlesztése s e végből egyelőre bölcsészeti szakkal való gyarapítása érdekében vállalja két jogi és két bölcsészeti tanszék felállítását, azok fenntartását. Ujabb, ezúttal közel tízéves „szünet" után a tiszántúli egyházkerület megtárgyalta ama indítványt, hogy a harmadik tudományegyetemet Debrecenben a magyar református egyetemes egyház állítsa fel, s albizottságot küldött ki az egyetem és a tanárképző intézet programjának kidolgozására. Az 1903. novemberi közgyűlés az elkészült programot elfogadta, és megalakította a debreceni egyetem központi bizottságát, 1904 novemberében pedig megvitatta a létesítendő bölcsészeti fakultás szükségleteire vonatkozó részletes kimutatást, s megállapította, hogy az évi szükséglet csak mintegy 40%-ára van fedezet. A konvent 1905 júniusi közgyűlésén foglalkozott az egyházkerület erre vonatkozó felterjesztésével, és utasította a tanügyi bizottságot részletes jelentés kidolgozására. 1906 márciusában az országos zsinat is megtárgyalta e kérdést, és úgy határozott, hogy „habár a magyarországi réf., esetleg a magyarországi két protestáns egyház végső törekvési czélját csak egy, Debreczenben felállítandó ref. vagy protestáns egyetem létesítése képezheti", a kedvezőtlen politikai viszonyokat figyelembe véve — ezidőtájt még tartott az alkotmányellenesnek nyilvánított „darabont-kormány" ellen meghirdetett nemzeti ellenállás —jelenleg csak a bölcsészeti fakultás ügyét vegye a konvent újabb tárgyalás alá, „vegye fontolóra, minő módon és mérvben volna az egyetemes egyház anyagi ereje eme nagy czél elérésénél igénybe vehető". Ezt követően a konvent úgy döntött, hogy megkeresi az evangélikus egyház egyetemes gyűlését: hajlandó volna-e a debreceni főiskolán felállítandó bölcsészeti fakultás, „mint protestáns tanárképző intézet" létrehozásához és fenntartásához hozzájárulni, továbbá öttagú bizottságot küldött ki az egyetemes egyház anyagi ereje igénybevételére vonatkozó javaslat kidolgozására. Az evangélikus egyház válasza elutasító volt, a többi református egyházkerület anyagi hozzájárulása ügyében pedig konkrét intézkedés nem történt. így azután a konvent 1907. áprilisi ülésén a debreceni bölcsészeti fakultást illetően „az érdemleges döntést ezúttal elodázván", ismét halasztó határozatot hozott. Ezzel egyidejűleg azonban Debrecenben a helyi erőforrások felhasználásával, több új tanszék szervezésével megkezdődött a bölcsészeti fakultás fokozatos kiépítése, amely azután 1908-ban — szerény keretekben — ténylegesen is megalakult. „A bölcsészeti fakultásért hosszú időn át eredménytelenül folytatott küzdelem, és végül is tisztán helyi tényezők közreműködésével elért eredmények meggyőzhette Debrecent és az egyházkerületet — írta utóbb Sz.Kun Béla —, hogy sokkal kevésbbé számíthat az egész magyar protestantizmus vagy akár csak az egész magyar református egyház támogatására, semhogy protestáns vagy református egyetem megvalósítását belátható idő alatt remélni lehetne."1 6 16 A protestáns egyetem tervére: A magyarországi református egyház országos zsinatának 1881. nov. 14-i, 1892. ápr. 2-i, dec. 1-jei és 1906. márc. 28-i ülésének jegy- 5I:äii> ve; A magyarországi református egyház egyetemes konventje 1881. márc. 13-i, 1883. jan. 25-i, 1886. okt. 23-i, 1889. márc.
